„Jankó János (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: *[ → * [, *{{ → * {{ (2), wikisourceszerző → wikiforrásszerző AWB |
|||
25. sor:
===A kutatóút első része===
[[Kép:Krimi-halo.jpg|bélyegkép|240px|Krími vetőháló. Dr. Jankó János ''A magyar halászat eredete'' című könyvéből (1900).]]
*1897. július 19-én indult el [[Budapest]]ről előbb [[Berlin]]be, onnan [[Finnország]]ba, ahol augusztus 6-tól október 30-ig előkészületi tanulmányokat folytatott. Nagyrészt Helsingforsban (ma: [[Helsinki]]) tartózkodott, a múzeumi anyagok átvizsgálása után pedig Karjalában az ottani halászat módszereivel, eszközeivel ismerkedett.
*November 1-jén [[Szentpétervár]]ra érkezett, ahol három hónapig tanulmányozta a szakirodalmat, a múzeumok néprajzi gyűjteményeit, jegyzetelt, rajzokat készített.
*1898. január 30-án elhagyta Szentpétervárt és a [[Baltikum]]ba utazott. Felkereste Reval (ma: [[Tallinn]]), Dorpat (ma: [[Tartu]]), Vilno ([[Vilnius]]), [[Riga]], Mitau (ma: [[Daugavpils]]), [[Szmolenszk]] múzeumait. Március elején már [[Moszkva|Moszkvát]] is maga mögött hagyta, néhány napra [[Kijev]]be, azután [[Odessza|Odesszába]] utazott. Két hetet töltött a [[Fekete-tenger]] parti városban; hazaküldte az eddig vele utazott feleségét és kisfiát, megvárta az expedíció másik két tagját, [[Pápay József (nyelvész)|Pápay József]] nyelvészt és [[Pósta Béla]] régészt, majd együtt mentek tovább [[Szevasztopol]], [[Kercs]], [[Batumi]] érintésével Tifliszbe ([[Tbiliszi]], az expedíció első találkozóhelyére. 31-én értek a grúz fővárosba, itt találkoztak az expedíció vezetőjével és mecénásával, gróf Zichy Jenővel is.
===Együtt az expedícióval (április–június)===
*Április 2-án hosszú megbeszélésen alakították ki további programjukat. Tifliszben is tanulmányozták a helyi múzeum gyűjteményeit.
*Április 15-én Jankó János a többiekkel együtt vonatra ült és [[Baku]]ba utazott (Pápay József korábban egyedül indult útnak); 18-án hajóval indultak tovább a [[Kaszpi-tenger]]en a [[Volga]]-[[delta]] felé.
*Április 21-től 30-ig [[Asztrahán]]ban dolgoztak, közben Jankó három napon át egy kis gőzösön bejárta a Volga-delta halásztelepeit, a helyszínen tanulmányozta a halászat hagyományos módszereit.
*Az expedíció május 1-jén indult tovább a Volgán, de Jankó csak négy nappal később, hogy befejezhesse itteni munkáját. Pár nap múlva [[Szaratov]]ban érte őket utol.
*Szaratovból Jankó egyedül az uráli halászat megismerésére három napra [[Uralszk]]ba utazott. Miután visszatért, a többiekkel együtt néhány napra Volszkba ment, ezt a kitérőt felhasználta arra, hogy egy-egy napot ismerkedéssel egy mordvin (Oszanovka) és egy csuvas (Kazanla) faluban töltsön.
*Április 24-én Szaratovban ismét hajóra szálltak és 28-án az expedíció második találkozóhelyére, [[Kazany]]ba értek. Másnap együtt megnézték a közeli Bolgari ([[Bulgari]]) romjait, majd 31-én közös megbeszélést tartottak, egyeztették a további útvonalat. Ekkor dőlt el, hogy Jankó Tobolszktól végig egyedül, a saját terve szerint folytatja útját és hátralévő idejét fő céljának, az osztjákság kutatásának szenteli.
*Június 16-án Kazanyból hajóval indultak le a Volgán, majd fel a [[Káma]]-folyón. Négy napot [[Perm (település)|Permben]] időztek, azután vonattal az [[Urál (hegység)|Urálon]] át [[Jekatyerinburg]]ba mentek, ahol öt napot töltöttek; Jankó ezekben a városi múzeumokban fontos osztják anyagokat talált. Vonattal [[Tyumeny]]be utaztak, onnan a [[Tura]]-folyón, majd a [[Tobol]]on hajóval folytatták útjukat és június 30-án [[Tobolszk]]ba érkeztek.
40. sor:
===Jankó János külön kutatóútja===
Az akkoriban kb. 20 000 főre becsült osztják népesség hatalmas területen, szétszórtan élt. Jankó János eldöntötte, hogy közülük csak az [[Irtis]] menti osztjákokat, majd az akkor alig ismert ''keleti'' osztjákokat keresi fel "olykép, hogy megkisértem az Irtis keleti és az Ob déli mellékfolyóin felfelé, tehát az őserdőbe való benyomulást."
[[Kép:
[[Kép:Czege-Nagy-Jugan.jpg|bélyegkép|240px|Cége a Nagy-Jugan völgyében (Szibéria). Dr. Jankó János ''A magyar halászat eredete'' című könyvéből (1900).]]
Tobolszkban vásárolt egy kimustrált vitorláshajót, felfogadott öt evezőst és társaitól elválva, a kormányzó ajánlólevelével zsebében kezdte meg kutatóútját az osztjákok között. Több mint két hónapig – néhány nap kivételével – ez a kishajó, (később egy még kisebb) volt közlekedési- és szállítóeszköze, raktára, szállása, részben munkahelye is. Útján végig a helyi közigazgatás előljárói segítették.
*Július 5-én indult el az [[Irtis]]en lefelé és öt nap alatt Gyemjanszkoje faluba ért. Itt négy napig időzött, kikérdezte a vásárra odaérkezett osztjákokat, embertani méréseket végzett.
*14-én a Gyemjanka-folyó menti osztják telepek felkeresésére indult, behatolt a tajga mélyére. Ezeket a kis osztják településeket ''jurtá''nak hívták, (bár a mai értelemben vett jurtáik nem voltak) megkülönböztetésül az oroszok lakta falvaktól (''szelo'' vagy ''gyerevnyja''). 20-án érkezett vissza Gyemjanszkojeba, ahol Karjalainen finn nyelvésszel találkozott.
*22-étől együtt hajóztak lefelé az Irtisen Szamarovóig (ma: [[Hanti-Manszijszk]]). Jankó a folyó menti összes osztják települést ("jurtát") bejárta, összeírta családjaikat. 27-én ért Szamarovóba, elbúcsúzott Karjalainentől és feltöltötte élelmiszer készleteit.
*29-én ismét úton volt, most már az [[Ob]] és mellékfolyója, a Szalim felé. Naplójának tanúsága szerint "a Demjanka és Szalüm völgyében előttem szakember nem járt egyáltalán". A Szalim-völgyének bejárása, osztják telepeinek átvizsgálása után augusztus 16-án [[Szurgut]]ba érkezett.
*Két nappal később egy kölcsönzött kisebb hajón már el is hagyta Szurgutot. Sietnie kellett, hogy még az Obon meginduló jégzajlás előtt visszaérjen. Maradék idejét és energiáit a Nagy-Jugán folyóvölgyének megvizsgálásra szánta. Fölkereste többek között Juganszkojet és a "a jugáni osztjákság főfészkét", Kajukovit is. Az utolsó napokban a megerőltető út miatt álmatlanság gyötörte, csak morfiummal tudott néhány órát aludni. Szeptember 10-én érkezett vissza Szurgutba és a következő napon, az utolsó előtti hajójárattal hagyta el a várost. Öt nappal később [[Tomszk]]ban volt, ott is keményen dolgozott: gyűjtését, jegyzeteit rendezte, megvizsgálta a helyi múzeumot. Október 2-án vonatra szállt és 7-én érkezett Moszkvába, ahonnan 12 napos tartózkodás után indult haza Budapestre.
54. sor:
==Munkái==
*Tót-Komlós magánrajza. Békes-Gyula, 1887.
*Erklärung des Namens Kongo. Gotha, 1888.
*The Welle-Problem Edinburgh, 1888.
*Equisetum albo-marginatum Kit. Cassel, 1888.
*Gróf Benyovszky Móricz életrajza. Budapest, 1889.
*Gróf Benyovszky Móricz mint földrajzi kutató. Kritikai megjegyzések Kamcsatkától Macaoig tet útjára. Budapest, 1890.
*A Nilus Deltája. A Delta földtani és földrajzi felépülése. Budapest, 1890.
*Abstammung der Planeten. Berlin, 1891.
*Stanley utazása, kalandjai és felfedezései Afrikában. Budapest, 1891.
*Magyarország hegyvidékeinek csoportosítása. Budapest, 1891.
*Javaslat a néprajzi kiállítás ügyében. Budapest, 1891.
*A Benyovszky-irodalom anyagáról. Budapest, 1891.
*A magyar földrajzi társulat könyv- és térképtárának Czímjegyzéke. 1873-1889. Budapest, 1891.
*Map of the Crownlands of the Kingdom of St. Stephans. London, 1892.
*A szinganfui nestorianus emléktábla. Budapest, 1892. (Fordítás)
*Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. Budapest, 1892.
*A kalotaszegi és erdélyi magyarságról. Kolozsvár, 1893.
*A toroczkói vasbányászat és kohászat. Budapest, 1893.
*Torda, Aranyosszék és Torockó magyar (székely) népe. Budapest, 1893.
*Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Budapest, 1895.
*Adatok a bács-bodrogmegyei sokáczok néprajzához. Budapest, 1896.
*Tűzzel vassal a Szudánban. Szlatin Rudolf pasa után ford. Budapest, 1896.
*Kalauz a néprajzi missió-kiállításban. Budapest, 1896.
==Források==
{{commonskat|János Jankó (ethnographer)}}
* {{Szinnyei|5||j/j09515.htm}}
* {{MNéprLex|2|659|2-1624.html}}
* [http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/j/janko.htm BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék]
===Irodalom===
*Jankó János ''Utazás Osztjákföldre 1898'' (Bevezetővel ellátta, szövegét gondozta: ifj. Kodolányi János) Néprajzi Múzeum, Budapest, 2000. Series Historica Ethnographiae 11. ISBN 963-7106-69-3
{{
{{portál|földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Janko Janos}}
[[Kategória:Magyar földrajztudósok]]
| |||