„Mednyánszky Sándor Cézár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosítások |
kép |
||
1. sor:
[[Kép:Mednyánszky Sándor Cézár.png|bélyegkép|200px|Mednyánszky Sándor Cézár]]
[[Kép:Mednyánszky Sándor Cézár signature.png|bélyegkép|200px|aláírása]]
Aranyosmedgyesi báró '''Mednyánszky Sándor Cézár''' ([[Beckó]], [[1824]]. [[július 9.]] – [[Hyeres]], [[Franciaország]], [[1857]]. [[április 20.]]) római katolikus lelkész, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] tábori főlelkész, majd a hadügyminisztérium hadlelkész osztályának igazgató tanácsosa. [[Mednyánszky László (honvédtiszt)|Mednyánszky László]] honvéd őrnagy, vértanú öccse. [[Mednyánszky László (festő)|Mednyánszky László]] festőművész nagybátyja. Apja, báró Mednyánszky József részt vett a [[napóleoni háborúk]]ban és [[Franciaország]]ból nősült.
== Életrajza ==
[[Kép:Than Mor Kapolnai csata.jpg|bélyegkép|300px|Mednyánszky Cézár és [[Psotta Móric]] honvéd ezredes rohamra vezeti a Zanini gyalogezred katonáit a kápolnai csatában ([[Than Mór]] festménye)]]▼
Teológiai tanulmányai elvégzése után, [[1847]]. [[július 20.|július 20-án]] szentelték pappá. Hívatását [[Dévény]]ben, majd [[Zohor]]ban gyakorolta. Főrendként részt vett az 1847-48-as, utolsó rendi országgyűlésen. A franciaországi forradalmi események hatására kezdetben konzervatív politikai nézeteit feladta és egyre inkább a liberális eszmék hirdetőjévé vált. [[1848]] decemberében híveivel együtt gyűjtést rendezett a sebesült honvédek számára. [[1849]] januárjában csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai seregéhez, és áprilistól a hadtest főlelkésze lett. A magyar hadsereg tábori lelkészeinek nem volt katonai rangjuk, de a csatatéren is jelen kellett lenniük, és gyakran a harcban is szerepet vállaltak. 1849. [[február 27.|február 27-én]], a [[kápolnai csata]] második napján Mednyánszky Cézár kereszttel a kezében vezette rohamra a Zanini gyalogezred katonáit. 1849. [[június 24.|június 24-én]] Görgei Artúr hadügyminiszter kinevezte a minisztérium hadlelkészi osztályának igazgató tanácsosává.
▲[[Kép:Than Mor Kapolnai csata.jpg|bélyegkép|300px|Mednyánszky Cézár és [[Psotta Móric]] honvéd ezredes rohamra vezeti a Zanini gyalogezred katonáit a kápolnai csatában ([[Than Mór]] festménye)]]
A szabadságharc leverése után, 1849 augusztusában édesanyja rokonaihoz, Franciaországba menekült. Jó barátságban volt [[Teleki László]]val és [[Kossuth Lajos]] megbízottjaként a francia baloldallal tartott kapcsolatot. Távollétében a császári hadbíróság kötél általi halálra ítélte és nevét jelképesen bitófára szegezték. Az [[1850]]-es évek elején súlyos magánéleti válságba került, eljegyezte egy francia képviselő leányát és [[1851]]-ben kilépett a papi rendből.<!--Mivel ez nem egyezett anyja elképzeléseivel, ezzel súlyos anyagi helyzetbe is került.--> Hogy anyagi ügyeit rendezhesse, [[1853]]-ban kölcsönt vett fel és egy hajórakomány áruval [[Ausztrália (ország)|Ausztráliába]] indult. Az áru az úton tönkrement, ezért Ausztráliában aranyásással kezdett foglalkozni, de egy rablótámadás következtében bal karját elvesztette.
| |||