„Sopronnyék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: hr:Lekindrof
→‎Története: linkjav, ez az Albert később német király lett
35. sor:
A települést [[1279]]-ben Aba Lőrincnek a [[borsmonostor]]i apátság részére kiállított adománylevelében említik először ''"Neek"'' alakban. [[1358]]-ban ''"Nyek"'', [[1359]]-ben ''"Poss. Neyk"'' alakban említik a korabeli források.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
 
[[13. század]]ban épített vára a községtől délnyugatra állt, [[1289]]-ben [[I. Albert német király|I. Albert osztrák herceg]] pusztította el. Ma csak egy félkör alakú árok és a vastag várfal nyomai emlékeztetnek rá. A vár elpusztulása után a település jelentősége csökkent, mint vámszedőhely a [[lánzsér]]i uradalomhoz került. Gótikus temploma 1500-ban már állt, a [[Szentlélek]] tiszteletére szentelték.
 
[[1620]]-ban a császáriak oldalán lakosai is részt vettek a [[lakompak]]i csatában, melynek emlékére minden úrnapján zászlós felvonulást tartanak. A csata előzménye az volt, hogy a [[Bethlen Gábor]] vezette felkelés során Esterházy Miklós a császár oldalára állt. Miután császár követeléseivel Sopronba érkezett, 1620. szeptember 26-án a városi tanács haragja elől saját kastélyába kényszerült menekülni. Visszavonulása során azonban Huszár István és Petneházy István mintegy 4000 fős lovasságával rajtaütött. Esterházy megbékélést színlelt, de eközben segítségül hívta a környékbeli jobbágyokat. Közben megérkezett Heinrich Dampierre-Duval generális a császári erőkkel és Lakompaknál legyőzték a felkelőket. A csatában 1200 felkelő mellett Bethlen vezére Tarródy Mátyás is elesett. A győzelem kivívásában a sopronnyéki jobbágyok nagy szerepet játszottak, ezért a csata után hűségükért kiváltságokban részesültek. Esterházy elérte, hogy a falu lakói a korábban a lánzséri uradalomhoz erdőket saját tulajdonba kapják. A sopronnyékiek ezen túl abban a kiváltságban is részesültek, hogy különleges ünnepi alkalmakkor kék hajdúegyenruhában, fegyverrel és a királyi zászlót hordozva jelenhettek meg. A 37 kilós zászlót személyesen Esterházy Miklós herceg ajándékozta a falunak. A mai napig is amikor az úrnapi körmenet a falu egészén átvonul a hajdúegyenruhás legények az Esterházy herceg által adományozott zászlóval kísérik az oltáriszentséget.