„Jogász” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szóköz, csonk ki, tördelés |
|||
1. sor:
'''Jogász'''oknak összefoglaló néven a [[jog]]i foglalkozást folytató személyeket nevezzük. A jogászok kiemelkedő (de messze nem kizárólagos) szerepet töltenek be a [[jogalkalmazás]]ban.
(Néha tévedésből a [[jogi személy]]t azonosítják a jogvégzett személyekkel, holott a jogi személy csak szervezetekkel kapcsolatban használható jogi fogalom).
== A jogászok szakosodása ==
8 ⟶ 6 sor:
Magyarországon az egyetemi jogi képzésben még nem válik el, hogy ki melyik jogalkalmazási területen és milyen szerepben dolgozik majd. A jogi egyetem elvégzést követően ugyanis - hasonlóan az orvosokhoz - még nem végezhet önálló jogi munkát a jogász, csak az ún. jogi szakvizsga sikeres letételét követően. A jogi szakvizsgára való jelentkezés előfeltétele viszont a legalább 3 éves jogi szakmai gyakorlat megléte.
A 3 év jogi munkában szerzett tapasztalat, amelyet több helyen is meg lehet szerezni:
ráadásul ezt a szakmai gyakorlatot akár egyetlen helyen, akár a fenti helyek közül több helyen is le lehet tölteni, eltérően más országtól (Németországban pl. kb. 6-6 hónapos időszakonként felváltva kell a jogi gyakornokoknak bíróságon, ügyészségen, illetve állami szervnél dolgozniuk).
35 ⟶ 33 sor:
'''Jurátus'''nak (a [[latin nyelv|latin]] ''jurati tabulae regiae notarii'' kifejezésből) nevezték azelőtt nálunk a többnyire ügyvéd mellett gyakorlaton levő jogvégzett egyéneket.
=== Az ügyvédek ===▼
Ügyvédnek nevezik azt a jogászt, aki az 5 éves jogi egyetem elvégzését követően legalább 3 éves szakmai gyakorlatot tölt jellemzően ügyvédi irodánál vagy egyéni ügyvédnél ügyvédjelölti minőségben, és közben részt vesz a területileg illetékes ügyvédi kamara által szervezett kötelező jogi szakvizsga felkészítő képzésben. Ez után, ha a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtt sikeres jogi szakvizsgát tesz (ez három részvizsgából áll és kb. 9–12 hónapig tart), kérheti felvételét valamely területi (budapesti vagy megyei) ügyvédi kamarába. Az ügyvédi kamarába való felvétel feltétele – a sikeres jogi szakvizsgán kívül – a tiszta (bejegyzésmentes) erkölcsi bizonyítvány, a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás megkötése, valamint az ügyvédi tevékenység megkezdéséhez szükséges irodahelyiség meglétének (tulajdon vagy bérlet) igazolása (kivétel az utóbbi feltétel alól az
▲== Az ügyvédek ==
▲Ügyvédnek nevezik azt a jogászt, aki az 5 éves jogi egyetem elvégzését követően legalább 3 éves szakmai gyakorlatot tölt jellemzően ügyvédi irodánál vagy egyéni ügyvédnél ügyvédjelölti minőségben, és közben részt vesz a területileg illetékes ügyvédi kamara által szervezett kötelező jogi szakvizsga felkészítő képzésben. Ez után, ha a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtt sikeres jogi szakvizsgát tesz (ez három részvizsgából áll és kb. 9–12 hónapig tart), kérheti felvételét valamely területi (budapesti vagy megyei) ügyvédi kamarába. Az ügyvédi kamarába való felvétel feltétele – a sikeres jogi szakvizsgán kívül – a tiszta (bejegyzésmentes) erkölcsi bizonyítvány, a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás megkötése, valamint az ügyvédi tevékenység megkezdéséhez szükséges irodahelyiség meglétének (tulajdon vagy bérlet) igazolása (kivétel az utóbbi feltétel alól az úgynnevezett alkalmazott ügyvéd, akinek viszont azt kell igazolnia, hogy foglalkoztatja egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda). Az ügyvéd a [[Magyar Köztársaság]] területén működő bármely [[bíróság]] és más hatóság (pl. önkormányzat, közigazgatási szerv) előtt eljárhat (tehát pl. egy Budapesten bejegyzett ügyvéd Szegeden és viszont), és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét, amennyiben azt valamilyen összeférhetetlenségi ok nem zárja ki. Az ügyvédek köznyelvi felosztása "válóperes ügyvédekre", "védőügyvédekre" csak a szakosodást fejezi ki, nem jelenti a képviseleti jogosultság adott körre való korlátozását.
Az ügyvédek többsége egyszemélyes vagy többszemélyes ügyvédi irodában dolgozik, és vannak egyéni ügyvédek, továbbá úgynevezett alkalmazott ügyvédek is. Ez utóbbiak valamely egyéni ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszonyban álló ügyvédek.
=== A jogtanácsosok ===
Jogtanácsosnak nevezik a valamely céggel munkaviszonyban álló,az 5 éves jogi egyetem elvégzését és egy vagy több cégnél jogi előadóként letöltött 3 éves szakmai gyakorlatot követően sikeres jogi szakvizsgát tett jogászt, aki kizárólag ennek a cégnek (esetleg a cég leánycégeinek) dolgozik.
58 ⟶ 54 sor:
A jogtanácsosok által szerkesztett dokumentumok ennek megfelelően áttekinthetőek, a hosszabb dokumentumok elején általában fogalom meghatározások szerepelnek (olykor több oldalon keresztül), hogy véletlenül se lehessen valamit félreérteni vagy félremagyarázni. A számítógéppel készült dokumentumok, például szerződések egy része ismétlődő részeket tartalmaz, azért e munka ezen része hatékony és csak a ráfordított időt tekintve igen nyereséges.
==== A jogtanácsos ====
Vállalatoknál dolgozó jogászok szakterületeit ennek megfelelően a társasági, a szerzői jogot, szabadalmi jogot, munkajogot vagy a biztosítási jogot, illetve a bankjogot ölelik fel. Nálunk a neve főfoglalkozásban alkalmazott vállalati jogtanácsos (Amerikában in-house counsel, Angliában company counsel), akinek rangja és hatásköre néha közvetlenül az első számú vezető után következik, de nagyobb szervezeteknél (pl. bank, biztosító, más pénzügyi szolgáltató, brókercég).
64 ⟶ 60 sor:
A [[közigazgatás]] is alkalmaz vagy foglalkoztat jogászokat, illetve kívánja meg bizonyos köztisztviselői munkakörökben a jogi végzettséget. A bírák külön kategóriát alkotnak, Magyarországon ők is jogi végzettségűek, Amerikában nem feltétlenül, ahogy ott a közjegyzők sem azok.
=== Bírák ===
{{Bővebben|Bíró (igazságszolgáltatás)}}
=== A közjegyzők ===
{{Bővebben|Közjegyző}}
104 ⟶ 100 sor:
{{Commonskat|Jurists}}
{{wikiszótár}}
[[Kategória:Jog]]
| |||