„Hettiták” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
18. sor:
A korai hettita időkről nem sokat tudunk. A vidék első írásos forrásai az [[Óasszír Birodalom]] intenzív kereskedelmi tevékenységének köszönhetőek. Az asszírok számos autonóm kereskedelmi telepet ([[kárum]]) és kisebb lerakatot ([[wabartum]]) hoztak létre [[Assur (település)|Assur]]ból kiinduló kereskedelmi útvonalaik végállomásaként anatóliai városokban. Messze a legjelentősebb ezek közül a hatalmas mennyiségű ránk maradt [[ékírás]]os anyag miatt [[Kanis]] (a hettita időkben [[Nesza]]) volt, de megemlítendő még többek között [[Hattuszasz]], [[Puruszhanda]] és [[Calpa]] (óasszír ''Ḫattuš, Purušḫattum, Zalpa'').
Az [[óasszír kereskedelem]] virágzásának időszakában Anatólia településeit indoeurópai nevet viselő, egymással hadakozó uralkodók irányították, a lakosság azonban [[hattik|hatti]] nyelvű volt. A későbbi hettita királyok legrégebbi őseiknek [[Pithanasz]]t és [[Anittasz]]t tekintik, akik a máig ismeretlen helyen fekvő [[Kusszara]] városából kiindulva meghódították [[Kanis]]t ([[Nesza]]), majd [[Hattuszasz]]t és [[Calpa|Calpát]] is. Feltehetően velük hozható kapcsolatba az, hogy az [[i. e. 19. század]]ban Kanis tűzvészben elpusztult. Az ezt követő rétegben találtak
A [[Hettita Birodalom]] történelme nem azonos a hettita nép történelmével. A hettita népre vonatkozóan két alapvető definíció lehetséges. Az egyik szűkebb értelmezés, a másik jelentősen tágabb, és egyik sem esik egybe a Birodalom [[i. e. 16. század]]tól [[i. e. 12. század]]ig terjedő létével.
|