„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés

→‎Munkássága: hé! ez már a másik d-betűs!
(→‎Munkássága: hé! ez már a másik d-betűs!)
Dirichlet a [[számelmélet]]ben bebizonyította a ma [[Dirichlet-tétel]]nek nevezett állítást, miszerint bármely, természetes számokból álló <math>a, a+b, a+2b, a+3b, ..., a + nb,\dots</math> [[számtani sorozat]]ban végtelen sok [[prímszám]] van, ha ''a''-nak és ''b''-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz [[relatív prím]]ek). Bár a tétel a ''Vorlesungen'' VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki. <ref>Dean, E. T.: ''[http://repository.cmu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1103&context=philosophy Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen]''. A ''Dietrich College of Humanities and Social Sciences'' Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. [[Angol nyelv]]en, [[pdf]]. Hozzáférés: 2012-04-27.</ref>.
 
Számelméleti kutatásai rengeteg [[absztrakt algebrai]] eredmény kidolgozására inspirálták. Egyik első megfogalmazója volt a modern, elvont, „nemkívánatos” (nehezen kezelhető, értelmezhető) szemléletes tartalmától (mozgás, változás) „megtisztított” függvényfogalomnak, amely a függvényt mint egyértelmű hozzárendelést ([[reláció]]t) definiálja.
 
===A Dirichlet-probléma===