„Vata-féle lázadás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
[[Péter magyar király|Orseolo Péter]] ellen 1045-ben két összeesküvés is szerveződött. Az elsőt Viska valamint Buja és Bonyha (az [[erdély]]i [[Gyula (méltóság)|Gyula]] két fia, [[Sarolt fejedelemasszony]] unokaöccsei) vezették céljuk [[Vazul]] fiainak az országba való visszahívása volt. Árulás folytán lelepleződtek az összeesküvőket Péter kivégeztette vagy megvakítatta. A második összeesküvést [[Szent Gellért|Gellért]] [[Csanádi Püspökség|csanádi püspök]] vezette ő is az oroszországi száműzetésben élő Vazul fiaknak, [[I. András magyar király|Andrásnak]] (későbbi I. András magyar király) és [[Levente (herceg)|Levente hercegnek]] ajánlotta fel a magyar trónt. A hercegek elfogadták a felkérést és [[1046]]-ban haza indultak. Ugyanekkor a [[Békés vármegye]]i Vata nemzetségfő vezetésével nagy kiterjedésű pogánylázadás kezdődött Péter uralma ellen. András és Levente [[Abaújvár]]ra érkezésekor az elégedetlenkedő nép azt kérte tőlük engedjék meg, hadd éljen az egész nép pogány módra, hadd ölhessék meg a papokat, dönthessék romba a templomokat, vethessék el a keresztény hitet. A hercegek elfogadták a követeléseket a Péterrel szembeni harcért cserébe. A Vazul fiak és Vata lázadása hamar elsöpörte Péter uralmát, 1046 őszére a [[Duna|Dunáig]] birtokba vették az országot, a pogányok feldúlták a templomokat megölték a papokat. 1046 szeptember 24-én a hercegek elé menő [[Szent Gellért|Gellért püspök]]öt is elfogták és a [[Gellért-hegy|róla elnevezett hegyről]] letaszították, aki mártírhalált halt. A nyugatra menekülő Pétert sikerült elfogni és megvakították, hogy az uralkodásra alkalmatlan legyen. 1046 végén Levente ismeretlen körülmények között meghalt és testvérét I. András néven királlyá koronázták. Eddig volt érdeke Andrásnak a Vatával kötött szövetség. Koronázása után nyomban hozzákezdett a pogány mozgalom visszaszorításához.<ref name="Mitták:Ferenc:"> {{cite book |author= [[Mitták Ferenc]] |title= Képes magyar história. |publisher= TKK Debrecen |id= ISBN 978-963-596-629-5}} </ref>
 
A Képes krónika szerint: »''megparancsolta tehát az egész nemzetének, fejvesztés terhe mellet, hogy hagyják el a pogány szokást, amit előbb engedélyezett nekik térjenek vissza Krisztus igaz hitére, és mindenben ama törvény szerint éljenek , amelyre szent [[I. István magyar király|István király]] oktatta őket.''«<ref>'''Képes Krónika''' – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978, Budapest, ''Fordította és a szövegmagyarázatokat összeállította Geréb László''</ref>
 
A krónikák nem tudósítanak további eseményekről, a rend helyreállításáról. Nyilvánvalónak tűnik, hogy Vata és a pogány tömegek 1046-1047 fordulóján téli szállásaikra vonultak vissza. 1047 tavaszára I. András pedig szigorú rendelkezési és katonasága segítségével sikerült elszigetelnie a veszélyes gócokat és a pogány mozgalmat nem lehetett újjá éleszteni. Vata további élete ismeretlen, valószínűsíthető, hogy nyugalomba és megbecsült vezetőként halt meg a 11. század közepe táján.