Gróf [[Károlyi József]] főispán és gróf Waldstein-Wartenberg Erzsébet fia. A pesti egyetemen [[1819]]-ben végezte jogi tanulmányait. Egyike volt azon főuraknak, akik az 1826-ban [[Pozsony]]ban alakult és a magyar gazdasági egyesület legelső magvául szolgált «pályafutási társaság» legelső bizottságát képezték. Közhivatalnokoskodását a magyar udvari kancelláriánál kezdette; rövid idő mulva Pest megyénél aljegyzővé neveztette ki magát. [[1830]]. március 19-én [[Csongrád megye]] főispáni helytartójává neveztetett ki. [[1841]]. szeptember 16-án Abaúj megye főispánja, [[1845]]-ben [[Nyitra megye]] főispánja lett; a főispánságot [[1848]]-ban a felelős magyar minisztérium alatt is megtartotta. Az állattenyésztő társaságnak [[1832]]. május 27-én közgyűlésén alelnökévé, [[1835]]. május 27-én közgyűlésén pedig, ahol az egyesület nevét gazdasági egyesület címre változtatta, elnökévé választatott. [[1839]]. március 17-én öccse, [[Károlyi György]] váltotta fel, aki után [[1862]]. március 18-án ismét ő következett. Emlékét az egyesületnél először is 4200 forintos, [[1863]]. január 1-jei végrendeletében pedig 50 000 forintnyi alapítványa tartja fenn. A politikát illetőleg a konzervatív párthoz tartozott. Rendes lakását Magyarországon már 1848 előtt [[tótmegyer]]i kastélyában tartotta; [[1862]]-ben elhatározta, hogy ezután [[Pest]]en fogja főszállását tartani, és a Nemzeti Múzeum és lovarda tőszomszédságában pompás kastélyt építtetett. ([[1822]]. november 4-én lépett házasságra Kaunitz-Rietberg Ferdinandine hercegnővel, aki [[1862]]. május 20-án meghalt; fia: gróf [[Károlyi Alajos]], a londoni nagykövet).
