„Borisz Kalamanosz” változatai közötti eltérés

anyja
a (Az 1150-es években elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
(anyja)
'''Borisz''' egyes forrásokban '''Borics''' magyar trónkövetelő. Születésének és halálának pontos körülményei nem ismertek. A feltételezések szerint 1113-ban vagy 1114-ben [[Kijev]]ben született és 1154 körül valahol a magyar-bizánci határon halt meg egy kisebb fegyveres összecsapásban. Anyja [[Eufémia magyar királyné|Eufémia]], [[II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir Monomah]] kijevi nagyfejedelem leánya, [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] második felesége. A magyar krónikák szerint Kálmán házasságtöréssel vádolta feleségét és eltaszította magától. Borisz magát [[Árpád-ház]]i hercegnek tartotta, Kálmán azonban nem ismerte el őt fiának. Borisz nevét valószínűleg az [[1015]]. [[július 24.|július 24-én]] vértanúhalált szenvedett [[Szent Borisz]] után kapta, kinek kultuszát nagyapja, Vlagyimir Monomah előszeretettel ápolta.
 
Gyermekkoráról semmit nem tudunk, feltehetően [[Kijev]]ben élt, ahol 1125-től anyja testvére [[I. MsztiszlávMsztyiszlav kijevi nagyfejedelem|I. (Nagy) Msztiszláv]] lett a nagyfejedelem. Borisz a magyar történelem egyik legmakacsabb és legelszántabb trónkövetelőjének bizonyult. Három magyar király – [[II. István magyar király|II. István]], [[II. Béla magyar király|II. Béla]] és [[II. Géza magyar király|II. Géza]] – ellenében is megkísérelte megszerezni a magyar trónt és célja eléréséhez megpróbálta igénybe venni szinte valamennyi szomszédos uralkodó segítségét.
 
==II. János bizánci császár szövetségében==
[[Fájl:II Janos es Piroska.jpg|bélyegkép|200px|[[II. János bizánci császár|II. János]] és [[Piroska hercegnő|Piroska]]]]
<!--Van olyan vélemény is, hogy Borisz azonosítható azzal a Bors ispánnal akit a magyar urak 1128 körül (ellen)királynak választottak, az azonosságot az azonos hangzású néven kívül semmi nem igazolja-->
A róla szóló első híradás szerint 1130 körül Bizáncba, II. János udvarába ment, hogy a magyar trón megszerzéséhez támogatást szerezzen. Borisz joggal számíthatott a császár támogatására, mert a magyar-bizánci kapcsolatok az 1127–29-es háború óta megromlottak. II. János valóban barátságosan fogadta, ennek jeleként egyik unokahúgát, [[Komnénosz-Dukász-dinasztia|Dukasz családbólDukász-dinasztiából]] származó Anna Dukaina hercegnőt adta hozzá feleségül. Borisz [[Bizánc]]ban egy oklevél tanúsága szerint magát királynak címezte és gyermekeinek is a Kalamanosz és Stephanos neveket adta, ezzel is kifejezve [[Árpád-ház]]i származását. A kialakult dinasztikus kapcsolat ellenére a császár Borisz politikai terveihez nem adott segítséget, mert a bizánci udvar teljes figyelmét ekkor elsősorban a kisázsiai és itáliai események kötötték le és magának a bizánci császárságnak is ebben az időben trónviszályokkal kellett szembenéznie.
 
==Lengyel szövetségben==
<!--[[Fájl:Siegel Lothar III.jpg|bélyegkép|balra|160px|[[III. Lothar német-római császár|III. Lothar]] német-római császárt ábrázoló pecsét 1131-ből]]-->
[[1131]]. [[március 1.|március 1-jén]] meghalt [[II. István magyar király|II. István]] magyar király és Magyarországon ismét kiéleződtek a hatalmi ellentétek. A magyar főurak egy jelentős csoportja ellenségesen viszonyult a vak [[II. Béla magyar király|II. Béla]] uralmához, ezért Borisz úgy gondolta, hogy a magyar trón megszerzéséhez ismét kedvezőek számára a feltételek. Mivel II. János továbbra sem támogatta, [[III. Boleszláv lengyel hercegfejedelem|III. Boleszláv]] lengyel uralkodó udvarába ment.
[[Fájl:Konrad III Miniatur 13 Jahrhundert.jpg|bélyegkép|150px|balra|[[III. Konrád német-római császár|III. Konrád]]. [[13. század]]i [[miniatúra]]]]
Boleszláv minden támogatást megadott Borisznak a magyar korona megszerzéséhez. Ennek az a magyarázata, hogy a lengyel uralkodó németellenes szövetséget kívánt létrehozni Magyarországgal. A magyar–német kapcsolatok azonban ebben az időben jók voltak és Boleszláv ennek megváltozását remélte Borisz hatalomra juttatásával.<!--Gyenge magyarázata az, hogy Beleszláv (még régen) Könyves Kálmán szövetségese volt és külföldön Boriszt Könyves Kálmán fiának tekintették.--> A magyar főurak II. Béla uralmával elégedetlen része követséget küldött [[Lengyelország]]ba, hogy Boriszt meghívja a magyar trónra. Nem ismert a Boriszt Magyarországon pártolók száma, de az [[1131]]-es [[arad]]i események ellenére jelentős lehetett, Borisz valószínűleg ekkor állt legközelebb célja megvalósulásához. Végül az [[1132]]. [[július 22.|július 22-én]] a [[Sajó]] völgyében vívott csatában II. Béla magyar és osztrák serege súlyos vereséget mért III. Boleszláv és Borisz hadseregére. A magyar király még a csata előtt meggyilkoltatta a Borisz párti főurakat, így a trónkövetelő többé már nem veszélyeztette II. Béla uralmát. [[1135]] nyarán [[III. LotharLothár német-római császár]] követelésére III. Boleszláv is lemondott Borisz további támogatásáról.
 
==III. Konrád és Jasomirgott Henrik szövetségében==