„I. Gyula pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor:
'''Szent I. Gyula''' ({{ny-la|Iulius}}), (kb. [[280]] – [[352]]. [[április 12.]]) a 35. [[pápa (egyházfő)|pápa]] volt, akit majdnem négy hónapos vita után választottak meg, [[337]]. [[február 6.|február 6-án]] és haláláig maradt hivatalában.
==Élete==
Gyula pontifikátusának kezdetén halt meg a [[kereszténység|keresztény]] egyház legnagyobb támogatója, [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] császár. A két részre szakadt [[Római Birodalom]] nyugati részén [[Constans]] császár léphetett trónra.
I. Gyula uralkodása nagyrészt az ismét fellángoló [[arianizmus]] elleni vitákban merült ki. [[340]]-ben Rómába zsinatot hívott össze, melyre meghívta a keleti püspököket is. [[Nikomédiai Euszebiosz]] követői, az euszébiánusok azonban nem jelentek meg a zsinaton, sőt levélben fejezték ki nemtetszésüket a zsinat iránt. A zsinaton részt vevő mintegy 50 püspök azonban csatlakozott Gyula pápa ítéletéhez, teljesen rehabilitálták [[Athanasius]]t és a többi, az ariánusok által [[335]]-ben hivataluktól megfosztott püspököt. A határozatot Gyula pápa méltóságteljes levélben közölte az ariánusokkal, ők azonban nem nyugodtak bele a döntésbe.<ref name="KatLex">[http://lexikon.katolikus.hu/G/Gyula,%20I..html Katolikus Lexikon]</ref> [[341]]-ben [[Nikomédiai Euszebiosz]] követői zsinatot tartottak [[Antiochia|Antiochiában]]. Itt felújították vitájukat [[Athanasius]], [[alexandria]]i [[püspök]] elmozdításáról. Euszebiosz ugyanis a [[nikaiai hitvallás]]t ugyan aláírta, de mégsem értett vele egyet, és az arianistákhoz közeledett. Athanasius pedig egyike volt az arianizmust leginkább bíráló püspököknek. A kiújuló viták odáig vezettek, hogy Euszebiosz követeket küldött Gyulához és Constanshoz is.
I. Gyula védelmébe fogadta Athanasiust, ezzel egyetértve a nikaiai hitvallással és ellenszegülve az arianista nézetekkel. A császár pedig nem avatkozott bele az egyházi ügyekbe. Az első zsinaton a pápa kinyilatkoztatta álláspontját, szembekerülve ezzel a keleti püspökökkel. [[342]]-ben a [[róma]]i zsinaton Gyula személyesen erősítette meg tisztségében Athanasiust. A vita széles körű lezárására hívott össze [[343]]-ban ''Serdica'' (a mai ''[[Szófia]]'') városába egy zsinatot. A zsinaton mindössze 76 keleti püspök jelent meg, akik hamarosan kivonultak a megbeszélésről, és Serdicától nem messze, Philippopolisban ültek össze. Itt megfosztották hivatalától I. Gyulát és Athanasiust is. Ezt az eseményt gyakran nevezik az első egyházszakadásnak is.
A vita lezárultával [[349]]-ben Athanasius visszatérhetett a számkivetésből, Gyula pápa pedig nagy tisztelettel fogadta Rómában és gratuláló levéllel bocsátotta útjára. <ref name="KatLex" />
A vitákon és hatalmi villongásokon kívül Gyula átszervezte a pápai irattárat a császári hivatalok mintájára, legalább öt templomot is építtetett és temetőt nyittatott.
49 ⟶ 50 sor:
* {{MNL|9|55}}
* [http://www.newadvent.org/cathen/08561a.htm Catholic Encyclopedia]
==Lásd még==
*[[Pápa (egyházfő)|Pápa]]
*[[Pápák listája]]
*[[Pápák listája (grafikusan)|Pápák listája grafikusan]]
{{Pápa|előző=[[Márk pápa|Márk]]|
| |||