„I. Márton pápa” változatai közötti eltérés

'''I. Szent Márton''' ({{ny-la|Martinus}}), (kb. [[590]] – [[655]]. [[szeptember 16.]]) volt a történelem 74. [[pápa (egyházfő)|pápája]] [[649]]. [[július]]ától [[653]]-ig. Hosszú ideje az első olyan egyházfő volt, aki nem kérte ki [[Bizánc]] engedélyét felszentelésére. Vallásossága a [[monothelétizmus]] ellen fordította, ami akkoriban egyet jelentett azzal, hogy a pápa a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] és [[II. Konstans bizánci császár|II. Konstans]] császár esküdt ellensége volt. Ez a vita határozta meg pontifikátusának gerincét, és ez vezetett el vértanúhaláláig.

 

A Tiberis folyó partján fekvő ''Todi'' városában született a mai [[Umbria|Umbriában]]. Apját ''Fabricius''nak hívták. Életrajzírói szerint nemes származású volt, és iskoláiban hamar kitűnt tiszteletet parancsoló értelmével, nagy szorgalmával és a szegények iránti érzékenységével. A papi pályára lépett, és [[642]]-ben [[I. Theodorus pápa]] [[konstantinápoly]]i követének nevezte ki, és a birodalmi fővárosba küldte, hogy rendezze kánonokba az [[eretnek]] Pürrhosz pátriárka leváltását. Egészen [[649]]-ig maradt meg legátusi tisztségében. Ebben az időben megismerhette a monotheletizmust, és a császári udvar valamint a pátriárka magatartását. Amikor a pápa betegeskedni kezdett, ''Márton'' visszatért [[Róma|Rómába]]. Theodorus halála után a római zsinat [[649]]. [[július 21.|július 21-én]] az egyház vezetésére választotta meg. ''Márton'' nem akarta hivatalát egy eretnek engedélyéhez kötni, ezért császári megerősítés nélkül másnap fel is szentelték. <br>

A lelkes és vakmerő pápa első dolga volt, hogy [[Laterán]]ba zsinatot hívjon össze. [[649]] [[október]]ében 105 [[püspök]] jelent meg a zsinaton főleg Itáliából, de Afrika és a Kelet egyes egyházmegyéiből is érkeztek a gyűlésre. A zsinaton elítélték az ''Ecthesis''t és [[II. Konstans bizánci császár|II. Konstans]] ''Tüposz''át is, mint a monotheletizmus szellemében írott műveket. Kiátkozták az egyházból Sergiust, Pürrhoszt, II. Pál pátriárkát és [[Alexandria]]i Küroszt. A hivatalos megbeszélésen húsz kánonban foglalták össze a zsinat eredményeit és a katolikus álláspontot [[Jézus]] két természetéről. Miután a zsinatról készült hivatalos iratot aláírta a pápa és a jelenlévő püspökök, ''Márton'' elküldte azt a keresztény világ minden püspökének, és [[görög nyelv|görög]] változatát a [[bizánc]]i udvarba is.

*{{MNL|12|}}

* Gergely Jenő: A pápaság története

 

{{Pápa|előző=[[I. Theodórosz pápa|I. Theodórosz]]|