„Salernói Hercegség” változatai közötti eltérés

János uralkodása alatt élte a hercegség második fénykorát. A herceg megpróbálta az egyházat is saját befolyása alá vonni, de próbálkozása sikertelen volt. Utódja III. Guaimar idején a [[szaracénok]] ismét fenyegették a hercegséget, de a [[normannok]] segítségével sikerült őket visszaverni. Politikáját a [[Bizánc]]tól való távolodás jellemezte. Uralkodása idején szerzett hírnevet a város orvosi iskolája a ''Schola Medica Salernitana''. A normannokhoz fűződő kapcsolatai nagyban hozzájárultak ezek felemelkedéséhez Dél-Olaszországban. Apjával ellentétben nem folytatta a Capuával való szövetséget. Egy Capuával folytatott vitája során [[1038]]-ban elnyerte [[II. Konrád német-római császár]] támogatását, így a hercegség a [[Német-római Birodalom]] vonzáskörébe került. [[1047]]-ben Konrád fia, [[III. HernikHenrik német-római császár|III. Henrik]] azonban megvonta támogatását Guaimartól. 1052-ben a herceget meggyilkolták, utódja fia, II. Gisulf lett.