„Gerinc” változatai közötti eltérés

50 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
 
== A csigolyák ==
A gerinc [[csigolya|csigolyákból]] áll. A csigolyák felépítése: a has felé eső részük tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a [[gerincvelő]]t védő csigolyaívet, amelyből egy tövisnyúlvány és a két haránt nyúlvány nyúlik egyenesen ill. ferdén hátra. A csigolyatest hátsó felszíne és a csigolyaív határolja a csigolyalyukat ''(foramen vertebrale)'', amelyeknek összessége képezi a gerinccsatornát ''(canalis vertebralis)''. Összesen 33-35 csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farokcsigolya. A nyakcsigolyák csigolyateste kicsi, és haránt nyúlványaik tövében egy-egy kis lyukat láthatunk. Két fejbe futó [[Ér (anatómia)|artéria]] halad itt ''(arteria vertebralis)''. A hátcsigolyákat onnan ismerhetjük fel, hogy csigolyatestükön és haránt nyúlványaikon van a bordák ízesülési helye. Az ágyékcsigolyák csigolyatestei feltűnően nagyok, a csigolyák maguk is vaskosak.
Míg a csigolyatestek közötti ízületes, szalagos és porcos összeköttetések a gerinc nyaki, háti és ágyéki szakaszán többféle mozgást tesz lehetővé, a keresztcsonti és a farkcsontcsigolyák összecsontosodtak ''(synostosis)'', azok között elmozdulás nem lehetséges. A keresztcsont és a farkcsont között kis mértékű elmozdulás fiatal korban még van, de idővel ezek összecsontosodása is bekövetkezik.
 
== A gerincet alkotó csigolyák összeköttetései ==
=== Ízületek ===
A gerincet alkotó csigolyákat az egymás fölötti csigolyák [[Ízület||ízületi nyúlványi]] közötti ízületek és azok szalagrendszere köti össze. Ezekben az ízületekben az ízületi végek elmozdulásai viszonylag kicsik, de összeadódva a gerincszakaszoknak jelentős - bár változó mértékű - mozgékonyságot biztosítanak. Ezek a mozgások az előre-hátra, valamint oldalirányú hajlítás, a forgás, és embernél a gerinc görbületeiből adódó rugózó mozgás. Az első és második nyakcsigolya között sajátos [[Ízület|forgó ízület]] van ''(articulatio atlantoaxialis)'', melynek függőleges forgástengelye a második nyakcsigolya ''(axis)'' fognyúlványán húzódik keresztül.
 
=== Szalagok ===
Az ízületektől független szalagok rendszere ''(syndesmosisok)'' is összefűzi a csigolyákat. A csigolyatestek elülső felszínén az elülső hosszanti szalag ''(ligamentum longitudinale anterius)'', a csigolyatest hátsó felszínein (a canalis vertebralis elülső kerületén) a hátsó hosszanti szalag ''(ligamentum longitudinale posterius)'' húzódik, csigolyák tövisnyúlványait a tövisnyúlványok közötti szalagok ''(ligamenta interspinalia)'' a tövisnyúlványok csúcsait pedig a tövisnyúlványok fölötti szalag ''(ligamentum supraspinale)'' fűzi össze. A csigolyaíveket a rugalmas sárga szalagok ''(ligamenta flava)'' kötik össze.
[[Fájl:Gray301.png|jobbra|bélyegkép|300px|A gerinc sagittalis metszete.]]
== Porckorongok ==
[[File:ACDF coronal english.png|bélyegkép|300px|Normál (balra) és porckorongsérves állapot (jobbra) a nyaki gerincen]]
 
=== Porckorongok ===
[[File:ACDF coronal english.png|bélyegkép|300px|Normál (balra) és porckorongsérves állapot (jobbra) a nyaki gerincen]]
A csigolyatestek porcos kapcsolata ''(synchondrosis)'' a közöttük lévő rostos porckorongok ''(discus intervertebralis)'' révén jön létre, melyeket üvegporc rögzít a csigolyatestekhez. A teljes gerinc hosszának mintegy egynegyedét kitevő porckorongok nem szabályos korongok, mivel a gerinc görbületének megfelelően elölről vagy hátulról enyhén elvékonyodnak, szélük a csigolyatestek alakjához igazodik. Felülről lefelé egyre vastagabbak. Szerkezetük nem homogén: kívül tömörebb, rostos ''(anulus fibrosus)'' gyűrű helyezkedik el, belül lágyabb, kocsonyás ''(nucleus pulposus)'' állagú szövet tölti ki. Utóbbiak kitüremkedése a porckorongsérv ''(gerincsérv; discus hernia)''<ref>{{cite web|url=http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/1027/a-porckorongserv-tunetei|title=Porckorongsérv ''(discus hernia)''|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://neurosurgery.info.hu/content/view/19/38/lang,hu/.|title=Porckorongsérv|language=magyar}}</ref>
 
== A gerinc görbületei ==
Az [[Emberi test|emberi gerincen]] jellegzetes ''(sagittalis)'' görbületek vanak. A nyaki szakasz előre konvex ''(lordosis)'', a háti hátra domború ''(kyphosis)'', a lumbalis ismét előre domború ''(lordosis)''. Ezek a görbületek a gerincet egy függőlegesen jól rugózó képződménnyé teszik, ami az ember álló helyzetben történő járása, sportolása stb. közben biztosítja az agyat tartalmazó koponya rugalmas alátámasztását.
 
== Jegyzetek ==
26 915

szerkesztés