„Aelia Eudoxia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 404-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Aelia Eudoxia''' (? – [[404]]. [[október 6.]]) [[Flavius Arcadius bizánci császár|Flavius Arcadius]] [[Bizánci császárok listája|keletrómai (bizánci) császár]] befolyásos és a híradások szerint szépséges felesége, a [[frankok|frank]] [[Bauto]], [[Gratianus]] császár hadvezérének gyermeke volt.
Ifjúkoráról keveset tudunk. Apja [[388]]-ban halt meg, és Eudoxiáról legelőször [[Promotus]], a keleti részekért felelős [[magister militum]] ([[386]]–[[391]]) kapcsán hallunk először, majd halála ([[392]]) után Promotus gyermekeivel együtt [[I. Theodosius római császár|Theodosius]] császár fiai, Arcadius és [[Flavius Honorius római császár|Honorius]] környezetébe került. Neveltetéséről csak annyit tudunk, hogy Pansophius, [[Nicomedia]] későbbi [[püspök]]e is tanította.
[[395]]. [[április 27.|április 27-én]], alig három hónappal a Nagy Theodosius halála és a [[Római Birodalom]] felosztása után feltehetően az annak idején Promotust megbuktató [[Rufinus bizánci miniszter|Rufinus]] ellen áskálódó [[Eutropius bizánci miniszter|Eutropius]] miniszter manőverezése hatására Eudoxia Arcadiushoz ment feleségül, akire óriási befolyást gyakorolt. [[396]]-tól kezdve a császárné hétszer esett teherbe, és öt gyermeke – Flacilla ([[397]]. [[június 17.]]), [[Pulkheria keletrómai császárné|Pulcheria]] ([[399]]. [[január 19.]]), Arcadia ([[400]]. [[április 3.]]), [[II. Theodosius bizánci császár|Theodosius]] ([[401]]. [[április 10.]]) és Marina ([[403]]. [[február 10.]]) – érte meg a felnőttkort.
Nem tudni, hogy Eudoxia pontosan milyen szerepet töltött be a [[konstantinápoly]]i császári udvarban, de valószínűleg kapcsolatba hozható vele [[Gainas]] [[gótok|gót]] parancsnok puccskísérlete és Eutropius lemondatása ([[399]]). Az viszont tény, hogy [[400]]. [[január 9.|január 9-én]] Augusta, azaz császárnő lett. Ezután viselhette a császári bíbor öltözéket ''(paludamentum)'' és a diadémot, illetve arcképével díszített pénzt is vertek. Sőt, arcképét is körbehordozták a birodalmon, mintha valódi uralkodó lett volna, és emiatt sógora, [[Flavius Honorius római császár|Honorius]] rosszallását fejezte ki. Konkrétan megfogalmazott hatalma Eudoxiának nem volt, törvényeket sem hozhatott férje nélkül. [[403]]-ban felállították szobrát Konstantinápolyban. [[Silivri|Szelümbria]] városát férje róla nevezte el Eudixopolisznak, ám a név nem maradt fenn.
Támogatta az [[arianizmus|ariánusok]] elleni megmozdulásokat, és nagy szerepe volt az udvar – sőt egyenesen a császárné – fényűzését bíráló [[Aranyszájú Szent János]] konstantinápolyi pátriárka száműzetésében. Nem kis mértékben emiatt Eudoxia megítélése általában negatív volt. A bizánci udvarban feltehetően barbár származása miatt nem kedvelték, emellett kapzsinak, akaratosnak és gyűlölködőnek tartották. Terjesztették, hogy a trónörökös, a későbbi [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theodosius]] nem is Arcadiustól, hanem a császárnő egyik udvaroncától származott.
| |||