„Druida” változatai közötti eltérés

Kevesebb első kézből származó információval rendelkező írók, mint [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] és [[Sztrabón]] szintén értekeztek a druidák szerepéről a gall társadalomban. Diodórosz a tanult osztályt három csoportra osztotta: bárdokra; jövendőmondókra és druidákra, és ez utóbbiakról azt jegyzi meg, hogy filozófusok és teológusok. (Az [[OBOD]] nevű angliai újdruida szervezet saját nevébe foglalta ezt a hármas felosztást.) Sztrabón némileg más felosztást alkalmaz: druidaka druidák (az erkölcsfilozófia és a természet működésének ismerői), a bárdok és a [[vates]]ek (jövendőmondók és a természttudományoktermészettudományok ismerői). Mindketten megjegyeztekmegjegyezték, hogy a druidák akkora tekintéllyel rendelkeztek, hogy még csatákat is kepesek voltak megakadályozni.<ref>Hutton, Ronald, ''The Druids'' (London: Hambledon Continuum, 2007 p44-45</ref>

Diodórosz kiemeli a jövendőmondók szerepét a druida rituálék közben: „Ezek az emberek jövendőt mondanak a a madarak röpte és hangjai és a szent állatok áldozatai alapjanalapján:… nagyon fontos ügyekben emberáldozatot mutatnak be, kést vágva az áldozat mellébe; megfigyelik, hogyan rándulnarándulnak meg tagjai, hogy hull a földre és hoigyhogy ömlik ki a vére, és ennek alapján képesek megmondani a jövőt.” Jean-Louis Brunaux a [[pikárdia]]i Ribemont-ban és a Gournay-sur-Aronde-ban az [[1990-es évek]]ben végzett ásatásai alapján azt állította, hogy emberáldozatok nyomaira bukkant, de a brit régész Martin Brown szerint valójában a halott hősök bátorságát megörökítő hadi emlékművekről van szó.<ref>Hutton, Ronald, ''The Druids'' (London: Hambledon Continuum, 2007 pp.133-134</ref> A [[cheshire]]-i [[Lindow Common]] mocsarában talált [[Lindow-i férfi|emberi maradványok]]kal kapcsolatban is felmerült, hogy emberáldozatról tanúskodnak, de a férfi kivégzett bűnöző vagy erőszakos bűncselekmény áldozata is lehetett.<ref>Hutton, Ronald, ''The Druids'' (London: Hambledon Continuum, 2007 pp.132</ref> A holttest szerepel a [[British Museum]] kiállításain.

Az emberáldozat gyanúja a következő kettőkét okból történhetettmerülhetett megfel:

- A másik az uralkodóknak egy speciális kiegészítő fogadalommal megkötött örökkévaló házasságából ered. A druidák olyan királyok útját egyengették a trón felé, illetve pártfogolták őket a trónon, akik ún. örökkévaló házasságot kötöttek: Nevezetesen azzal a kiegészítő fogadalommal az ifjú pár részéről (-ugyebár egymás iránt-), hogy ha az egyikük meghal, a másik követi őt a halálba. Lássuk be, hogy logikailag csak ezzel lehetett kiiktatni azt a korabeli praxist, hogy valaki csak azzal a titkos szándékkal kössön házasságot egy komoly személyiséggel, hogy a közelében élve kényelmesen megmérgezhesse, vagy egyéb módon árulhassa el. Az ilyen esetekben, ha az egyik fél meghalmeghalt, a druidák kötelessége volt a fogadalom betartásáról gondoskodni.

Artúr a maga részéről minden valószínűség szerint betartotta a fogadalmat, azaz ha a házassága "meghalt", akkor mint hamintha a szerelme halt volna meg,: akiutána után kellkellett mennie, különben nincsnem lett volna becsülete a társadalom előtt a fogadalom értelmében. Csak remélhetjük, hogy Guinevrával együtt mentek át a másvilágra, nem csak a "halhatatlanságba".