„II. Szilveszter pápa” változatai közötti eltérés

''Szilveszter'' az új évezred elején hatalmas lendülettel látott neki apostoli feladatainak, és az egyház megjavításának. Ezért több zsinatot is összehívott, hogy megerősítse az egyházi fegyelmet. Nagy energiát fektetett a [[szimónia]] elleni harcba, mindenek felett kiállt a [[cölibátus]] szentsége mellett, ami nem meglepő, hiszen abban korban nem volt szokatlan, hogy egyes magas rangú egyházi méltóságok ágyasokat tartanak. <br />

A pápa III. Ottó császárral igen baráti viszonyban volt, és ''Szilveszter'' gyakran döntött úgy, ahogyan azt patrónusának érdekei megkívánták. Mintegy viszonzásképpen Ottó nyolc itáliai grófságot ajándékozott a pápaságnak, amelyek egyébként korábban a Pápai Állam részét alkották. Azonban az uralkodó egy Gandersheimban tartott birodalmi gyűlésen hamisítványnak minősítette Constantinus császár adományát, amely az egyházfő fennhatóságát elismerte bizonyos közép-itáliai területek felett. Ezt ''Szilveszter'' nem akarta elfogadni, ezért [[1001]]. [[február 1.|február 1-jén]] zsinatot hívott össze, hogy a gandersheimi döntést újra átbeszéljék. A gyűlésnek nem született eredménye, ugyanis a római nemesek fellázadtak a német császár ellen, és így ''Szilveszter'' ellen is. Hamarosan mindkettőjük elmenekült a városból Ravennába. Rómában különböző főúri pártok küzdöttek egymás ellen a hatalom megszerzéséért. A császári seregek háromszor próbálták meg bevenni az örök várost, mindannyiszor sikertelenül, ráadásul a harmadik ostrom alkalmával Ottó is halálos sebet kapott. ''Szilveszter'' berekesztette a ''Todi''ban összehívott zsinatot, és a haldokló császárhoz utazott. [[1002]]. [[január 23.|január 23-án]] az uralkodó meghalt. <br />

 

==Legendák Szilveszterről==