„Katona Szabó István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1922-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
11. sor:
Írói és publicisztikai érdeklődésével a népi írók mozgalmához és szellemiségéhez kapcsolódott. A falu és a parasztság felemelésében látta a magyar társadalom fejlődésének megalapozását. A szövetkezeti mozgalom erdélyi hagyományainak folytatását, a finn szövetkezetek mintájára, az önkéntes szövetkezés gondolatát képviselte. (Hangya, Kaláka, Szövetség, [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|EMGE]]). Szembe került az [[Magyar Népi Szövetség|MNSZ]] nemzetiségi jogokat feladó törekvéseivel és felszólalt az 1945. novemberi hírhedt Marosvásárhelyi Kiáltványa ellen, mely Erdély határainak végleges romániai megoldását, a határok megváltoztatásának szükségtelenségét hirdette meg a béketárgyalások előtt. Az Intézőbizottság tagjaként a Kiáltvány elfogadása ellen szavazott és tiltakozásul kilépett az MNSZ Központi Intéző Bizottságából. A Kiáltványt elfogadó vita és gyűlés jegyzőkönyvének szövegét személyesen adta át [[Tildy Zoltán|Tildy]] miniszterelnök kabinetjének, [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] belügyminiszternek, és más leleplező anyaggal együtt [[Demeter Béla|Demeter Bélának]], a magyar béke előkészítő bizottság erdélyi szakértőjének 1946 januárjában. Ezt a Kiáltványt a román külügyminiszter felhasználta a [[Trianoni békeszerződés|Párizsi Béketárgyaláson]] a magyar igények visszaverésére.
Írói, közírói tevékenységével tudatosan, Sütő András főszerkesztősége alatt, célszerűen a magyar irodalom, művészet, és kultúra egymástól elszakíthatatlan egységét, közös hagyományainak folytatását szolgálta és jeles erdélyi képző- művészek (Nagy Imre, Nagy Albert és mások) és írók újraértékelését (Berde Mária,
Gondozásában jelent meg a Móricz-féle Magvető két erdélyi kiadása (1944, 1945); magyar nyelvtant és olvasókönyvet szerkesztett a VII. osztály számára (1962); jelentős [[riport]]sorozatai az [[Új Élet]]ben: ''Száz év után [[Orbán Balázs]] nyomában'' ([[Bözödi György|Bözödi Györggyel]], 1968); ''Negyven év múltán Bözödi György könyve nyomában'' (1972); ''Kalotaszegi krónika'' (1972); ''A bölcsőhely körül'' c. alatt [[Kovács Katona Jenő]], [[Salamon Ernő]], [[Tompa László]] és [[Nagy István (író)|Nagy István]] szülőhelyének bemutatása (1977–78).
|