„Titkosszolgálat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
A modern titkosszolgálatok tevékenységének részleteit, különösen külső együttműködőiket a szakma szabályai szerint titokban kell tartaniuk feletteseiktől, kormányaiktól is, különösen demokratikus államokban, ahol a kormányok gyakran változhatnak. A kormányok viszont nehezen tűrik a titkosszolgálatok viszonylag nagy függetlenségét e téren. Ezért is gyakori, hogy a nagyhatalmak több párhuzamos titkosszolgálatot is működtetnek, a munkamegosztás mellett részben annak érdekében is, hogy e szolgálatok információit egymással szemben is lehessen ellenőrizni. (A [[KGB]] és a [[Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország)|GRU]] az egykori Szovjetunióban, a [[Gestapo]] és az [[Abwehr]] a hitleri Németországban. Az Egyesült Államokban a „hírszerző közösség” 17 különböző szervezetből áll. <ref>{{cite web |url= http://www.intelligence.gov/about-the-intelligence-community/ |title= About the Intelligence Community |accessdate=2012-05-4|language= angol}}</ref>)
 
A titkosszolgálatok leggyakoribb felosztása kettős: hírszerzés (Magyarországon például az [[Információs Hivatal]], az Egyesült Államokban [[CIA]], Nagy-Britanniában az [[MI6]]), és (kém)elhárítás (Magyarországon az [[Alkotmányvédelmi Hivatal]], az Egyesült Államokban az [[FBI]], Nagy-Britanniában az [[MI5]]), illetve polgári és katonai jellegű (Magyarországon a [[Katonai Biztonsági Hivatal]], a korabeli Szovjetunióban a GRU, az Egyesült Államokban a DIA) szolgálatok. Diktatúrákban nagy szerepe van még a belső ellenzék elleni elhárító tevékenységnek, a politikai rendőrségnek (ÁVH[[Államvédelmi Hatóság]] (ÁVH), KGB, Gestapo, [[Securitate]]). Demokratikus államok is végeznek – korlátok között, alkotmányvédelmi jelleggel – ilyen tevékenységet, de általában egy szervezetben a kémelhárítással.
 
==A titkosszolgálatok állománya==