„Fejér György (teológus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1851-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (történelmi település)
6. sor:
Fejér Mihály ácsmester és Keresztes Katalin fia volt. Apja a Festetics grófok uradalmi ácsmestere volt, akinek tizenegy gyermeke közül tíz a himlőben meghalt. Fejér György szintén megbetegedett, de életben maradt. Egészen fiatalon, szüleinek tudta nélkül, ment iskolába, és kezdett tanulni. [[1775]]–[[1776]]-ban lépett a gimnáziumba. Apjának egy kivágott fatörzs összezúzta lábszárát, ami 1776. [[január 7.]]-én a halálát okozta.
 
György [[1779]]-ben Pestre került és [[1783]]–[[1785]]-ben [[Buda (történelmi település)|Budán]] és Pesten bölcselethallgató volt az egyetemen. Itt [[Katona István]] és [[Koppi Károly]] tanárok fejlesztették hajlamát és előszeretetét a magyar történelem iránt. 1785-től [[1790]]-ig [[Teológia|teológiát]] tanult [[Pozsony]]ban, hol az [[1786]]–[[1787]]. tanévben a [[német nyelv]] tanulását is kötelezővé tették a növendékeknek. Szabadidejében [[Francia nyelv|franciául]] tanult. [[II. József magyar király|II. József császár]] halála után [[június 1.]] a növendékpapokat elbocsátották, a [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] megszűnt. Mint a [[székesfehérvár]]i egyházmegye növendéke, [[1790]]-ben pappá szentelték.
 
Pappá szentelése után a Festetics és Ürményi családoknál magántanító lett. [[1796]]-tól káplán volt [[Székesfehérvár]]ott három évig és plébános [[Nagykovácsi]]ban tizenkettőig. Közben [[1802]]-től a székesfehérvári papnevelő intézetben a dogmatikát tanította. [[1808]]-ban a pesti egyetemen teológiai tanár lett. Amikor búcsút vett Nagykovácsitól, 2500 forintos kötelezvényt engedett át a templom javára, a plébánia-épület megújítására 600, a tűz által károsult községnek pedig 600 forintot adott, és azoknak, kik neki tartoztak, mintegy ezer forintot elengedett; utódjának harminckilenc esztendeig évenként harminc forintot hagyott; ezenkívül ezer pengő forintról úgy rendelkezett, hogy ennek kamatját (60 pengő forint) évenként a nagykovácsii szegények szétosszanak.