„II. Orbán pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: DEFAULTSORT AWB
38. sor:
=== A keresztes hadjárat ===
[[Fájl:B Urban II2.jpg|right|250px|thumb|Orbán meghirdeti az [[keresztes háborúk|első keresztes háborút]]]]
Orbán azonban nem tétlenkedett sokáig Rómában, hanem rögtön nekilátott az egyházi reformok végrehajtásának. Egyre több egyházi méltóság lépett unióra a pápával, és így a Gregorián reformok is mind szélesebb alapra találtak. Orbán mindenekelőtt békét akart teremteni a háború tépázta Németországban és Itáliában, majd megszilárdítani az egyházi rendet. A békét úgy látta biztosítottnak, ha Henrik hatalmát végleg megtöri, amire akkoriban jó esélye volt. Orbán [[1094]]-ben [[Piacenza]] városába hívta össze a német, itáliai és francia papság jelentős részét. A zsinaton újra megerősítették az egyházi fegyelmet szigorító reformokat, és itt tárgyalták meg [[PraxedesKijevi Eupraxia|Eupraxia császárné]] vádjait is. PraxedesEupraxia IV. Henrik második felesége volt, és kegyetlenséggel vádolta meg Henriket. A vádak igen súlyosak voltak, a császár mégsem szólt ellenük semmit. Ezek után Henrik hatalma valóban porba hullott.
 
A piacenzai zsinat egyik utolsó témája azonban különös fontossággal bírt. [[I. Alexiosz bizánci császár|I. Alexiosz]] [[bizánc]]i [[császár (uralkodó)|császár]] követeket küldött a pápához, és azt kérte, segítsen a keleti kereszténységen az egyre terjeszkedő [[iszlám]] hit ellen. A [[keresztes háborúk]] terve ezen a zsinaton merült fel először Orbán előtt. A zsinaton ugyan a pápa kérésére több itáliai és német nemes is felajánlotta segítségét, érdemben mégsem sikerült elérni semmit.