„Mesteralak” változatai közötti eltérés

60 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
Bottal végzett egyértelműsítés: Cölöp –> Cölöp (heraldika)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Pólya –> pólya (heraldika))
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Cölöp –> Cölöp (heraldika))
Mivel a mesteralakok a négy osztóvonal (vízszintes, függőleges, jobbharánt és balharánt) által létrejövő geometriai alakzatok, a számuk viszonylag könnyen behatárolható, mert a pajzs tagolása nem történhet tetszőleges, azaz végtelen módon. A mesteralakok szerkezeti alapú rendszerezése nagyon régi hahgyományra tekinthet vissza a heraldikában. Már [[Clément Prinsault|Prinsault]], [[John Guillim|Guillim]], [[Philipp Jacob Spener|Spener]], [[Johann Christoph Gatterer|Gatterer]] stb. is kísérletet tett a pajzstagolások szerkezeti alapú rendszerezésére. Azt mondhatjuk, hogy ezzel a kérdéssel szinte minden ismert heraldikus foglalkozott, hiszen a címereket ezen a módon lehet a legjobban rendszerezni.
 
A legegyszerűbb mesteralak az egyszínű [[tarpajzs]]. Ilyen kevés van, mert a pajzsot általában valamilyen [[osztóvonal]] részekre tagolja. Így a mesteralakok következő csoportja a [[pajzstagolás]] (fr: partition de l'écu), mely nagyrészt [[alap (heraldika)|alap]] vagy [[Mező (heraldika)|mező]] funkcióban áll. A legfontosabb pajzstagolások: a [[vágott]], [[hasított]], [[harántolt]], [[balharántolt]], [[négyelt]] és [[harántnégyelt]] pajzsok. (A pajzstagolás lehet kettőnél több színű is, a mesteralakoknál, például a [[pólya (heraldika)|pólyánál]] azonban a két szélső tagolás színének azonosnak kell lennie.) Végül a harmadik csoportba a tulajdonképpeni (vagy fő) mesteralakok sorolhatók, melyek mindig egy mezőben vagy alapon helyezkednek el. Ezek egyeztethetők a fő pajzstagolásokkal: [[pólya (heraldika)|pólya]], [[Cölöp (heraldika)|cölöp]], [[harántpólya]], [[balharántpólya]], [[kereszt (heraldika)|kereszt]], [[harántkereszt]].
 
[[Kép:Mesteralak-diminutívák.svg|500px]]
(Ez a különbségtétel az [[axiomatikus heraldika]] szempontjából indokolt és új értelmet nyer, mert a szerkezeti elemek, azaz az egyszerű és osztott címerek közti kategorikus megkülönböztetés elvei és szabályai csak a pajzstagolásokra, nem a mesteralakokra alapozható. Egyszerűbben, a mesteralakok sohasem hoznak létre [fontos] szerkezeti alakzatokat [azaz osztott (vagy egyszerű) címereket] <különben nem mesteralakok, hanem pajzstagolások>, csak az olyan pajzstagolások teszik ezt, mint a vágás, a hasítás stb. – természetesen ezek is csak más szerkezeti elemekkel, címerábrákkal együtt.)
 
Ezenkvívül a régi és egyes modern heraldikai rendszerekben a mesteralakokat első- és másod- (néha harmad-, sőt negyed-) osztályúakra is osztják. Az elsőosztályúak olyan fő mesteralakok (en: ordinaries), melyek helyzete domináns a pajzsban és meghatározzák a további mesteralakok és egyéb címerképek [[helyzet]]etét (nagyságát, számát, geometriáját stb.). Ezen mellék-mesteralakokat (és címerképeket) másodosztályúaknak vagy tartozékoknak (fr: meubles) nevezik. A mesteralakokat [[Philipp Jacob Spener|Spener]] is elsőosztályúakra ([[pajzsfő]], [[pólya (heraldika)|pólya]], [[Cölöp (heraldika)|cölöp]], [[harántpólya]], [[szarufa]], [[kereszt (heraldika)|kereszt]], [[ráma (heraldika)|ráma]], [[telek (heraldika)|szabad telek]] stb.) és másodosztákyúakra osztotta, melyek az első osztályúak diminutívái és egyéb mellék-mesteralakok.<ref>Vidimus figuras quae inter honorabiles primum ordinem (Menestrierius, cujus alioqvi enumerationem secuti sumus, secundum vocat, primo partitionibus scuti attribuit) constituunt. Nunc ad secundum classem transimus, in illam, qvae idem autor, tertiae & qvartae ascribit simul compingentes. Huc referemus sequentes species, 1. ''diminutiones'' figurarum honorabilium primiordinis, 2. ''tessellas'', 3. ''rhombos'', 4. ''cuneos'', 5. ''clathros'', 6. ''cuspides'', 7. ''annulos'', 8. ''orbes'', 9. ''plinthides''. Est ergo prima species hujus classi, ''diminutio'' figurarum primae classis." (P. J. Spener: ''Insignium theoria''. Frankfurt
am Main, 1690. 184. l.)</ref>
 
Az angol heraldikában megkülönböztetnek '''(fő) mesteralakok''' (en: honourable ordinaries, fr: pièces honorables) és mellék-mesteralakokat (en: sub-ordinaries, fr: subordonnés, rajoutés). A (fő) mesteralakok (ordinaries) a legrégibbek a heraldikában, általában érintik a pajzs szélét, a pajzs központi helyét foglalják el, ezért a pajzs többi címerképének [[póz]]a is az ő geometriájukhoz alkalmazkodik. Ezek tehát elég szélesek ahhoz, hogy más mellék-címerábrákkal legyhessenek díszítve. A [[címerleírás]]ban is ezeket említik először (kivéve a pajzsfőt).
 
Az angol heraldikában (fő) mesteralaknak (honourable ordinary) csak kilencet tekintenek, de ezek nincsenek mindig egységesen meghatározva. Ide tartozik a [[pajzsfő]] (chief), [[Kereszt (címertan)|kereszt]] (cross), [[Cölöp (heraldika)|cölöp]] (pale), [[harántkereszt]] (saltire), [[pólya (heraldika)|pólya]] (fess), [[ék]] (pile), [[szarufa]] (chevron), [[telek]] (quarter) és [[harántpólya]] (bend). Más felosztások szerint a pólya, a cölöp, a harántpólya, a [[balharántpólya]] (bend sinister), a kereszt, a harántkreszt, a szarufa, a [[villa]] (pall) és az [[Ágas (heraldika)|ágas]] (pall reversed) tartozik ide.
 
Az angol heraldikában általában csak azokat tekintik (fő) mesteralaknak ([honourable] ordinary), melyek szélessége legalább a pajzs szélességének egyötödét kiteszi (a pajzs szélességének egyharmadáig). A mesteralakok ennél keskenyebb változatait '''diminutívák'''nak (diminutives) tekintik.
7 886

szerkesztés