„Várpalota” változatai közötti eltérés

Az [[1960-as évek]] végétől kezdve az olajfinomítás megszűnt, helyette az ország technikai fejlesztésében jelentős szerepet játszó kísérleti "félüzemek" jelentek meg, például [[NAKI]] ([[Nagynyomású Kísérleti Intézet]]), [[MÁFKI]] ([[Magyar Ásványolaj Kutató Intézet]]), stb. Az [[1970-es évek]] elején a Nitrogénművek nagy arányú bővítése elégítette ki a növekvő magyar mezőgazdaság műtrágyaigényét. A széntermelést új aknák megnyitásával, valamint az országban e téren úttörő szerepet játszva a föld alatti széntermelés automatizálásával, gépesítésével növelték. A bányaüzemek mellett jelentős szerepet játszottak az automatizáláson, "bányapajzs"-gyártáson felnőtt üzemek, amelyek termékeit Kínától Angliáig használták. Az [[Inotai Hőerőmű]]nél az ország szükségének megfelelően kiépült egy ún. csúcserőmű, amely országos villamosrendszer üzemzavarai esetén gyorsan pótolta a kieső energiát, valamint a paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetésében is jelentős szerepet játszott. A hőerőmű üzemeltetése során az [[1980-as évek]]től előtérbe került a környezet fokozott védelme is, emiatt a kazánokat porszűrő filterekkel látták el. Az Inotai Alumíniumkohó a kohászati tevékenység mellett az újonnan épített üzemeiben alumínium félkész termékeket állított elő. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy a magyar szénbáynászatszénbányászat igényeinek kielégítésére Várpalotán megalapították az Országos Földtani Kutató és Fúró Válallatot, amely fejlődése folyamán három földrészen tevékenykedett. A nagy cégek árnyékában több, ezekezen tevékenységek kiszolgálását speciális termékekkel elősegítő szövetkezet, vállalat is sikeresen működött. Ezen egymást kiszolgáló és segítő vállalatok gazdasági pozíciója a 1980-as évek végére a szénbányászat piaci helyzetének meggyengülése miatt gazdasági pozíciójuk megrendült.