Wikipédia

„Kovai Lőrinc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
másolmány sablon, lásd vitalap
→‎Élete: átdolgoztam-pontosítottam a szövegegyezés miatt kifogásolt mondatokat
3. sor:
 
== Élete ==
[[Szentpétervár]]ott, orosz-lengyel családban született, Wavrziniec Zakrarzewski néven. Miután ötévesen elvesztette apját, anyja egy magyar hadifogolyhoz ment férjhez, [[1920]]-ban pedig az egész család [[Hódmezővásárhely]]re költözött, itt kapta nevelőapja, Kovalcsik András után előbb a Kovalcsik, majd azt magyarosítva a Kovai, illetve keresztneve magyarra fordításával a Lőrinc nevet.
 
[[1933]]-ban a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett, majd a [[Szeged|szegedi]] egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári oklevelet. ElőbbMindössze három évet dolgozott tanárként, [[Nagykálló]]n, majdilletve [[Ungvár]]on tanított.– utóbbi ottvárosban nősült meg először. A 40-es évek elején–, szakítvaám amivel tanárimár pályával,diákként Pestenis aért [[Népszava]]el munkatársasikereket lett.néhány [[Solohov]]kisebb [[Csendes Don]] című regényének negyedik kötetét ő fordította magyarra, [[1941]]-ben. Első saját regényeírásával, a Földönfutók40-es (1943)évek forradalmaselején hangvétele miatt nagy vihart kavart.elhagyta a Népszavábantanári maga [[Szakasits Árpád]] ismertettepályát, a jobboldali sajtóés a szovjet írók hatását kereste benne. [[1944Népszava]]-ben, aújságírója német megszállás után letartóztatták, de a családjának [[Rajniss Ferenc]] belügyminiszterrel való felszínes kapcsolata révén a deportálást sikerült elkerülnielett.
 
Első nagyobb fordítása még [[1941]]-ben [[Solohov|Mihail Solohov]] [[Csendes Don]] című regényének negyedik kötete volt, saját regényei közül pedig elsőként a Földönfutók (1943) jelent meg, amely szokatlan hangvétele miatt komoly politikai vihart kavart: a Népszavában a későbbi köztársasági elnök, [[Szakasits Árpád]] ismertette, a jobboldali sajtó pedig a szovjet írók hatását kereste benne. [[1944]]-ben, a német megszállás után letartóztatták, de a családjának [[Rajniss Ferenc]] nyilas belügyminiszterrel való felszínes kapcsolata révén a deportálást sikerült elkerülnie.
Budapest fölszabadulása után [[Solymár]]ra költözött – ahol juttatásként megkapta egy kitelepített sváb család házát, illetve a község akkori legszebb, körbekerített gyümölcsösét –, egyúttal belépett a kommunista pártba, és a [[Szabad Nép]] munkatársa lett. A lap révén találta meg második feleségét, ám [[1949]]-ben, a főszerkesztő [[Horváth Márton (politikus)|Horváth Márton]]nal történt összetűzése miatt otthagyta a szerkesztőséget, sőt kizárták a pártból is, így írásai néhány évig nem találtak kiadóra. Az időközben Pestre költözött író a hallgatás éveiben is hatalmas lendülettel dolgozott, így a szilencium leteltével újból elárasztotta műveivel a könyvpiacot. ▼
 
▲Budapest fölszabadulása[[1945]] után néhány évre [[Solymár]]ra költözött – ahol juttatásként megkapta egy kitelepített sváb család házát, illetve a község akkori legszebb, körbekerített gyümölcsösét –, egyúttal belépett a kommunista pártba, és a [[Szabad Nép]] munkatársamunkatársai lettközé. A lap révén találtaismerte meg második feleségét, ám [[1949]]-ben, aellentétbe főszerkesztőkeveredett [[Horváth Márton (politikus)|Horváth Márton]]nal történtfőszerkesztővel, összetűzéseemiatt miatt otthagytakilépett a szerkesztőségetszerkesztőségből, sőt kizárták a pártból is kizárták, így írásaiírásait néhánytöbb évigéven át nem találtaktudta kiadórakiadni. Az időközben Pestre költözött író aazonban ezekben hallgatásaz éveibenévekben is hatalmas lendülettel dolgozott, így a szilencium leteltével újból elárasztotta műveivel a könyvpiacotkönyvkiadókat.
Történelmi és társadalmi regényeiben a nyomorgó tömegek lázadásait örökítette meg. Írásai főképp ösztönösen lázongó, sokszor anarchista hősök sorsáról beszélnek, romantikus színezetűek. Kiadott műveinek száma megközelíti a 40-et, némelyik közülük négy kiadást is megért; több regényét lengyel, német és román nyelvre is lefordították. A felszabadulás után írott regényei alapján a korszak egyik irodalmi reménységének, a szocialista realizmus egyik megvalósítójának tartották, későbbi művei azonban az ifjúsági és szórakoztató művek színvonalára süllyedtek. Vélhetően mozgalmi érdemeinek köszönhette, hogy elnézték neki a regényeiben dúsan burjánzó nemiséget is, ami meglehetősen egyénivé tette stílusát. A hazai szocializmus évtizedeinek talán legtermékenyebb írója volt, egyes becslések szerint a hagyatékban elfekvő, kiadatlan műveinek száma megközelíti, vagy akár meg is haladhatja a kiadott művek számát.
 
Regényei főként történelmi eseményeket és társadalmi jelenségeket örökítettek meg, hősei közt sok lázongó, olykor kimondottan anarchista személyiség akad. Körülbelül 40 regénye jelent meg, némelyiket lengyel, német és román nyelvre is lefordították. A hazai szocializmus évtizedeinek talán legtermékenyebb írója volt, egyes becslések szerint a hagyatékban elfekvő, kiadatlan műveinek száma megközelíti, vagy akár meg is haladhatja a kiadott művek számát. A felszabadulás után írott regényei alapján a korszak irodalmi reménységének, a szocialista realizmus egyik megvalósítójának tartották, későbbi művei azonban az ifjúsági és szórakoztató művek színvonalára süllyedtek. Vélhetően mozgalmi érdemeinek köszönhette, hogy elnézték neki a regényeiben dúsan burjánzó nemiséget is, ami meglehetősen egyénivé tette stílusát.
Második felesége halála után harmadszor is megnősült, súlyos megpróbáltatásokkal teli éveiben így lelt hűséges támaszra. Hódmezővásárhellyel mindig tartotta a kapcsolatot, írt a Puszták Népe és a Vásárhelyi Szó című folyóiratokba, előadást tartott, részt vett irodalmi esteken is. Hódmezővásárhelyi vonatkozású regényei a Földönfutókon kívül a Vadvíz (1943), a Nagy Sámán (1966) és a Csók a pusztán (1983). Szép emlékeket hagyhattak benne Solymáron töltött évei is, erre utal, hogy 1963-ban kiadott, Varázsfény című regénye részben az idillikusan ábrázolt községben játszódik.
 
Második felesége halála után harmadszor is megnősült, utolsó lakóhelyén, a pesti Váci utcában tábla őrzi az emlékét.
 
Pesti lakosként sem feledkezett el korábbi lakhelyeiről, Hódmezővásárhely például több regényének is a színhelye volt (Földönfutók, Vadvíz (1943), Nagy Sámán (1966), Csók a pusztán (1983)), illetve a városi kiadványokban is többször publikált. Kapcsolatban maradt Solymárral is (édesapja a falu lakója maradt az ő elköltözése után is), és szép emlékeket hagyhattak benne az ott töltött évek is, erre utal, hogy 1963-ban kiadott, Varázsfény című regénye részben az idillikusan ábrázolt községben játszódik.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kovai_Lőrinc”