„Borító” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A személyes, nem enciklopédiába illő tartalmakat kivettem |
kozmetika |
||
1. sor:
▲Összefoglalóan könyvborítónak nevezzük a kötött könyv borítóját, a kartonált könyv borítóját a kötéstáblát, a kötött [[könyv]] táblát védő borítót illetve a fedelet is. Három részből állnak a könyvborítók: az első és a hátsó táblából (első és hátsó fedélnek nevezzük kartonált fedélnél), és a gerinc. Kihangsúlyozott jelentősége van könyvészeti nézőpontból az első tábla rektó, vagyis arcoldalának, amit borítócímoldalnak (angolul front cover, szakkifejeződés maradt meg leginkább a régi név: borítócímlap), és a hátsó tábla rektó, vagyis hátoldalának, amit borítóhátoldalnak, vagy nagyon egyszerűen csak hátsó borítónak (back cover) hívjuk. A kartonált könyvek belső oldalait is igénybe vehetjük, és ezekre a legsűrűbben, mint a fedél második, vagyis harmadik oldalára hivatkozunk (kissé nevetségesnek tűnnének, ha az első táblát vezónak, illetve a hátsó táblát rektónak hívnánk.
== A bőrkötéses könyv elkészítése ==
=== A bőrkötéses borító technikai variációi ===
* Préseléses technikával minta - pl. falevél, textiles stb.
* bőrdomborításos technika
16 ⟶ 11 sor:
== Bőrfajták ==
* Marhabőr - Bikabőr
* Borjúbőr - Lóbőr
24 ⟶ 18 sor:
== Könyvkötésfajták ==
'''Hagyományos könyvkötések''':
* Egyszerű félkemény kötések: vászonnal van borítva a könyv gerinc
49 ⟶ 42 sor:
== A könyvborító ==
A könyv egyik nagyon fontos része a belső [[címoldal]] ( a címoldal Szántó Tibor szerint „ mint a zeneművek előtt a nyitány, vagy mint a középületek ünnepélyes hatású kapuja, amely előre jelezheti a könyv olvasójának mindazt az élményt, mely rá vár a könyv olvasásakor”) , így jobban kell viszonyulni a belív formai fix pontjaihoz a tipográfiai megformálásnál, addig a szöveglapokkal nincs ennyire közeli kapcsolatban a könyv borítójával. A tipográfia elkészítésében a borító tervezője sokkal nagyobb teret élvezhet ennek következtében.
57 ⟶ 47 sor:
== A fedél ==
A kartonált fedél (más néven puhatáblás) könyvek borítója. Ilyen nagyon fontos információkat, mint a könyv szerzőjének a nevét, maga a könyv címét esetlegesen a könyvnek az alcímét is, a kiadó emblémáját és természetesen a nevét is a fedélnek, és még a sorozathoz vonatkozó adatokat pl. sorozatcímet és a sorozatszámot a címoldalon helyezünk el. Lehetőségeinknek megfelelően viszont a könyv fedélre ne helyezzük el a megjelenéshez megadott adatokat.
Fontos feltüntetni még a könyvnek a forgalomba kerülési árát, és az ISBN –számát a fedél hátoldalán. Viszont ha már van vonalkód, akkor nem kell feltüntetni az ISBN – számot ugyanis a vonalkód is tartalmazza ezt. Napjainkban már szerepel szinte majdnem minden könyvön az EAN- kód, vagyis a nemzetközi cikkszám. Három fontos része van: az egyik a vonalkód, a másik része a vonalkód felett megtalálható ISBN szám és a vonalkód alatt látható számcsoport. Ez a számcsoport 13 darab számjegyből áll, az első 3 darab ország kódját jelöli, az utána levő szinte mindig 4 számjegyű a vállalatazonosító, majd ezután van egy 5 jegyű, az a termékszám azonosító és a végén pedig az 1 számjegyű azonosítószám.
67 ⟶ 56 sor:
== A védőborító ==
Maga a védőborító (neveloppe) általában könnyű kartonból, vagy ellentétesen nehezebb papírból (120-250g) készült borító, ami szinte mindig illusztrációkkal van „dekorálva”. Van funkciója is a védőborítónak, ez pedig nem más mint, hogy véd a szennyeződéstől, és még a kötéstábláról lemaradt információkat megtalálhatjuk rajta. Grafikusokkal, tipográfusokkal csináltassuk meg a védőborítóra a munkákat, hisz a [[propagandahatás]] is nagyon fontos.
| |||