„Bihari János” változatai közötti eltérés

==Élete==

Édesapja is hegedűs volt. [[1801]] körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott ([[cimbalom|cimbalmos]] és [[vonós hangszerek|vonósok]]). [[1811]]-ben az [[országgyűlés]] alkalmával [[Pozsony]]ban működött. Ez időben valószínűleg [[Bécs]]ben is járt, ahol műveiből több nyomtatás megjelent. [[Káldy Gyula]] szerint [[Ludwig van Beethoven]] [[Bécs]]ben többször hallgatta játékát. A [[Bécsi kongresszus]] idejében is [[Bécs]]ben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta [[Magyarország]]ot; [[1818]] körül többször megfordult [[Veszprém]]ben, ahol [[Ruzitska Ignác]]ban mecénásra talált. [[1820]]-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az [[1820-as évek]] elejére tehető. [[1822]]-ben [[Liszt Ferenc]] is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. [[1823]]-tól pályája már lassan hanyatlott. [[1824]]-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. [[1825]]-ben a királyné koronázásakor [[Pozsony]]ban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.