|
Iskoláit Pozsonyban és [[Győr]]ben végezte. Főiskolai tanulmányait a [[debrecen]]i Református Kollégiumban kezdte [[1724]]-ben, de egy évvel később már a [[jéna]]i orvostudományi egyetemen tanult, ahol a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.
[[1730]]-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban[[Pozsony]]ban kezdett praktizálni. [[1735]]-ben már az akkor szerveződő [[göttingen]]i egyetemen tanított -– elsőként -– fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő egészen [[1755]]-ig. Közben [[csillagászat]]tal is foglalkozott., Őő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló [[obszervatórium]]át. [[1755]]-től haláláig a fizika, matematika és csillagászat professzora volt [[Halle an der Saale|Halle]]ban.
A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai [[meteorológia]] megalapítójának. [[1755]]-től haláláig [[Halle an der Saale|Halleban]] a fizika, matematika és csillagászat professzora volt. Tagjául választotta a [[szentpétervár]]i és a [[berlin]]i, valamint a göttingeni tudományos akadémia, ill. társulat. A [[london]]i Királyi Társaságnak is tagja volt. [[II. Frigyes porosz király|II. Frigyes]] porosz király kitüntetésekkel halmozta el.
==Tudományos munkássága==
Tudományos munkássága kiterjedt a fizika, a matematika és a kémia területére. A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek [[dinamika|dinamikájában]] érte el. Ezekre figyelt fel [[Leonhard Euler]], aki éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket. Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető [[Segner-kerék]]ről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti [[Nörten]]ben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz [[vízturbina]]) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb [[hatásfok]]ot elérni.
A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek [[dinamika|dinamikájában]] érte el. [[Leonhard Euler]] éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket.
A matematikában felelevenítette a [[Bonaventura Cavalieri|Cavalieri]]-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a [[René Descartes|Descartes]]-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt. A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a [[kén-dioxid]]ot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is. Emlékét híven őrzi külföldi állomáshelyei mellett Debrecen városa, sőt még a [[Hold]] egyik kráterének neve is. ▼
A matematikában felelevenítette a [[Bonaventura Cavalieri|Cavalieri]]-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a [[René Descartes|Descartes]]-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt.
▲A matematikában felelevenítette a [[Bonaventura Cavalieri|Cavalieri]]-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a [[René Descartes|Descartes]]-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt. A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a [[kén-dioxid]]ot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is. Emlékét híven őrzi külföldi állomáshelyei mellett Debrecen városa, sőt még a [[Hold]] egyik kráterének neve is.
== Főbb művei ==
| 