„Generali Aréna” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
Az építkezés fővállalkozója a BÁÉV volt, a munkálatok 1968 tavaszán kezdődtek, és 1970 novemberében fejeződtek be. Az építkezést úgy hajtották végre, hogy a Népkertnek csak a legszükségesebb fáit vágják ki. A terveket menet közben is módosítani kellett, mert a televíziós igények miatt a közvetítő állások számát 19-re kellett emelni (a csarnok első tervezett sporteseménye az ifjúsági ökölvívó Európa-bajnokság volt, amit a vártnál több ország akart közvetíteni). A sportcsarnokba mintegy 5000 köbméter betont, 400 tonna acélt és 82 kilométer elektromos kábelt építettek be. A födém 54×54 méteres acélszerkezet, súlya 260 tonna. Sokáig ez volt Magyarország legnagyobb ilyen kivitelű áthidalója. A világításról 184 jódlámpa és 20 reflektor gondoskodott. A játéktér 44×26 méteres, a nézőtér befogadó képessége változtatható volt 1800 és 3600 fő között. Az öltözők, edzőtermek és más kiszolgáló létesítmények a kor színvonalának megfelelőek voltak. A beruházás 68 millió forintba került, és alkotói nívódíjat kaptak érte. Első igazgatója Menyhért László volt.
A sportcsarnokot 2005-ben felújították, augusztus 5-én adták át egy [[Magyarország]]–[[Franciaország]] női kosárlabda mérkőzéssel (a magyar csapat győzött 73–43-ra). Az átépítés kapcsán a csarnok néhány paramétere megváltozott. A lelátót nyolc szektorra osztották, a padokat műanyag ülőkékre cserélték, s így 1488 ülőhelyet alakítottak ki (mobil lelátókkal ez 1620-ra bővíthető). A világítási rendszer 144 jól vezérelhető lámpából áll, és középen még egy ún. ringvilágítást is kialakítottak. A két korszerű eredményjelző tábla több sportág számára alkalmas. A csarnok befogadóképessége sporteseményeken kb. 1600–1700 fő (1488 ülőhely+állóhelyek, koncerteken kb. 4000–4500 fő.
A sportcsarnokban 2009. február 12-én nyitották meg a Miskolci Sportmúzeumot, ahol a város sportéletével kapcsolatos emlékeket lehet megtekinteni.
| |||