„Buday György” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
 
=== Szegedi évek ===
1924-ben [[Szeged]]re költöztek, ahol Buday Árpád egyetemi tanszéket kapott, fia pedig gimnáziumi tanulmányai befejezése után 1926-1933 között a szegedi egyetemen jogot tanult. 1927-ben megjelentek az első szegedi tollrajz-illusztrációi. 1930-ban vette kezdetét fametszői munkássága. Számos cikkében, egyetemi és egyéb előadásában elemzi, fejtegeti, hogy a betűszedést megelőző fametszet-könyv, a táblakönyv, majd a fametszetű illusztráció, mely magasnyomással sokszorosítható –csakúgy– csakúgy, mint a könyv maga – a társadalom széles rétegeihez juthat el egy és ugyanazon időben, tolmácsolhatja alkotója mondanivalóját.
 
[[1931]]-ben megszületett a ''Boldogasszony búcsúja'', első olyan fametszetsorozata, melyre országszerte és külföldön is felfigyelt a kritika. De hogy a sorozatból könyv lett azt egy nyomdász barátomnak Klein Sándornak, a Délmagyarország Nyomda akkori munkavezetőjének köszönhettem-írja visszaemlékezésében Buday György.<ref name="Budai György:Életemről, Művészetemről, 1960">idézett mű 22. oldal</ref> Buday György kiadóként a [[Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma]] nevet választotta, ugyanis Szegeden már együtt volt az az írói, művészi, fiatalokból álló kutatói csoport, mely vállalta is ezt a nevet, akik eszmei és politikai magatartással is egyike volt e korszak legjelentősebb fiatal értelmiségi mozgalmainak. A következő években több száz fametszetet alkotott, főként népi szövegeket, népballadákat, betyárnótákat, népmeséket szólaltatott meg fadúcain, és többek között [[Arany János]], [[Tamási Áron]], [[Radnóti Miklós]] írásait illusztrálta.