„526-os antiokheiai földrengés” változatai közötti eltérés

a
a
 
==A földrengés a történeti forrásokban==
A tanulmányait Antiókiában végző és ekkor még valószínűleg ott is élő [[Malalasz János]] szerint a földrengés után csak a hegyek közelében lévő házak, valamint aaz [[Orontész]] folyó szigetén álló, [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] által alapított ''[[Domus Aurea (Antiokheia)|Domus Aurea]]'', az antiókiai pátriárka [[székesegyház|katedrális]]a maradt állva, a tűzvész azonban ezeket is elpusztította.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}} A Zuqnin-krónika szerint a katedrális mellett más templomok is átvészelték a földrengést kisebb-nagyobb károkkal – a Domus Aurea például az aljától a tetejéig kettérepedt –, de a tűzvészben mind elpusztultak.{{refhely|Chronicle of Zuqnin|45. o.}} A [[6. század]] első évtizedeiben dolgozó [[Marcellinus comes]] ''Annales''e szerint a tűz terjedését a felerősödött szél is segítette.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} A [[11. századi]] [[Kedrénosz György]] szerint a tűzvész hat napig pusztított,{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} a Zuqnin-krónika szerint a katedrális hét nappal a földrengés után égett le.{{refhely|Chronicle of Zuqnin|45. o.}}
 
Malalasz az áldozatok számát 250 ezerre teszi, és megemlíti, hogy közülük sokan vidékiek voltak, akik egy ünnep miatt érkeztek a városba.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}} A szintén kortárs történetíró [[Prokopiosz (történetíró)|Prokopiosz]] 300 ezer áldozatról beszél.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} Későbbi forrásokban (''Chronicon anonymum ad annum Christi 819 pertinens'', [[Nikiui János]], [[Girgis Bar Hebraeus]]) a 255 ezres szám szerepel.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}}