„Ószász genezis” változatai közötti eltérés

Az '''ószász genezis''' a [[Heliand]] mellett az egyetelenegyetlen olyan [[9. század]]i költemény, amely [[ószász]] ([[óalnémet]]) nyelven íródott. Ismeretlen szerző jegyezte le a 840-es évek körül, alliteráló (Stabreim) hosszúsorokban (Langzeile). A bibliai genezist mutatja be úgy, hogy a germán hősköltemények stíluselemeit felhasználja és a korabeli jogi viszonyokat bevonja a költemény világába. FeltézelezhetőFeltételezhető, hogy a költeményhez [[Apokrif iratok|apokrif]] forrásokat is felhasználtak (Antikrisztus-legenda, Henoch-legenda, Angyalok bukása).

Az ószász genezisből csak három töredék maradt fenn, összesen 337 versszak. Utóiratként a Heliand egy kivonatával közösen egy 9. századi [[mainz]]i komputista [[kézirat]]ban. Megerősíti a Helianddal való összetartozását az is, hogy a Heliand latin nyelvű előszavában (Praefatio) említésre kerül Lajos király (bizonytalan, hogy [[II. Lajos keleti frank király|Német Lajos]]ról avagy [[I. Lajos frank császár|(Jámbor) Lajos]]ról van-e szó), aki a [[szász]] énekest azzal is megbízta, "uetus ac nouum Testamentum in Germanicam linguam poetice transferre" ("hogy az Ó- és az [[Újszövetség]]et német nyelvre énekekben átültesse"). A praefatio viszont valószínűleg később keletkezett, és a genezis költője inkább a Heliand költőjének utódja, mintsem ugyanaz a személy lehetett. A költemény további tartalmára ill. formai felépítésére enged következtetni az [[angolszász genezis]] (B), amely részeiben az ószász genezis hű fordításának tekinthető.