„Hajdúváros” változatai közötti eltérés

KözWikisítés - korrektúra és lektorálás
a (Aprók)
(KözWikisítés - korrektúra és lektorálás)
A '''hajdúvárosok''' alatt az [[1876]]. XXXIII. t.-c.-keltörvénycikkel [[Hajdú vármegye|Hajdu vármegyébevármegyéhez]] kebelezettrendelt hat hajdúvárostvárost, [[Hajdúnánás|Nánást]]t, [[Hajdúdorog|Dorogot]]ot, [[Hajdúböszörmény|Böszörményt]]t,[[Hajdúhadház| Hadházt]]t, [[Hajdúszoboszló|Szoboszlót]]t és [[Vámospércs|Vámos-Pércset]]et értjük a történelmi [[Hajdúság]] régióban. A hajdúvárosokhoz szokták sorolni [[Polgár]]t is.
 
 
==Kialakulása==
SzabadságuknakA alapítói,kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad [[hajdúk|hajdú]], akiket [[Bocskay István]] erdélyi fejedelem [[1605]]. [[december 12]]-én ([[Korpona|Korponán]]) megnemesítettnemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezezt, sem többa többi erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaikprivilégiumaikat anem magyarismerte törvényhozásel részérőla nemesi jogok törvényes alapjául; el nem ismertetvén,így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a [[jászok]] és [[kunok]] szabadságához nagyon hasonlított.
 
==Városi statútum==
Municipális statutumaikat a hajdúvárosok az [[1791]]. LXVII. törv.-cikktörvénycikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, ilya cimkövetkező alattcímmel: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtokra vonatkozólag különösen megjegyzendő, hogy azbirtok nem nemesi, de szabad éspedig (a 9254 hajdunak Bocskay által adományozott) [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult; s. hogy miutánMivel a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállottszállt (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis''), örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
 
==A valamikori Hajdú-kerület==
HajduHajdú-kerületkerületnek azelőttnevezték a hajdúknak önálló törvényhatóságatörvényhatóságát, amelynek területe 966,2 km2, lakóinak száma ([[1870)]]-ben 6291462 914 volt. A kerület a 6 hajdúvárosból állt. Székhelye BöszörményHajdúböszörmény volt. Az [[1876]]. évi XXXIII. törvénycikk a hajdú-kerületet 9 [[Szabolcs vármegye|szabolcs-vármegyei]] és 3 [[Bihar vármegye|biharvármegyei]] község, valamint [[Debrecen]] [[szabad királyi város]] területével [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyévé]] egyesítette, Debrecen székhellyel.
 
{{pallas}}
==Forrás==
* [[Pallas Nagy Lexikona]]
 
==Külső hivatkozások==