„Huszti József” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életpályája: szöveg jav, formátum, linkek, |
|||
28. sor:
== Életpályája ==
Iparos családba született. Édesapja cipész, öccse [[Huszti Ferenc]] [[jogász]], [[kommunizmus|kommunista]] [[politika|politikus]] volt. – [[Középiskola]]i tanulmányait Budapesten kezdte, a II–VI. osztályt a [[keszthely]]i [[premontrei rend|premontrei]] gimnáziumban, majd az utolsó két osztályt [[ciszterciek|cisztercita]] [[novícius]]ként [[Zirc]]en és [[Eger]]ben végezte. Belépett a ciszterci rendbe ([[1905]]), de rövidesen kilépett onnan ([[1907]]).
A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen habilitált és lett az egyetem magántanára ([[1921]]). Miután a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta ([[1922]]) a szegedi [[Ferenc József Tudományegyetem]] nyilvános rendes tanárának nevezték ki (1923. [[augusztus 24.]]), s egyben megbízták az egyetem Görög–Filológiai Intézetének vezetésével. Ő lett az első vezetője a görög és a [[latin]] filológiai intézet összekapcsolásából szerveződött Klasszikai-Filológiai Intézetnek, ahol a vezetőváltás után is ([[1928]]. [[január 12.]]), [[Förster Aurél]] intézetvezetése alatt mint társprofesszor tovább oktatott és kutatott. A egyetemen a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar [[dékán]]ja volt ([[1930]]/[[1931]]). Szegedi tanársága idején Budapestről a városba költözött polgári-iskolai tanárképző intézetnek, az [[Apponyi Kollégium]]nak miniszteri biztosaként is tevékenykedett (1928–[[1934]]).
Külföldi egyetemeken is oktatott. A bécsi és a [[róma]]i egyetem, a római [[Collegium Hungaricum]] vendég[[professzor]]a volt ([[1925]]/[[1926]]). A Római Magyar Történeti Intézet tagjaként Rómában folytatott kutatásokat. Gazdag kézirati anyagot, új irodalmi és [[történeti forrás]]okat talált, amelyek alapján a magyar–[[olasz]] kapcsolatok új részleteiről, addig ismeretlen vagy csak kevéssé ismert magyar humanisták életéről, munkásságukról írt tanulmányokat.
▲A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen habilitált és lett az egyetem magántanára ([[1921]]). Miután a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta ([[1922]]) a szegedi [[Ferenc József Tudományegyetem]] nyilvános rendes tanárának nevezték ki (1923. [[augusztus 24.]]), s egyben megbízták az egyetem Görög–Filológiai Intézetének vezetésével. Ő lett az első vezetője a görög és a [[latin]] filológiai intézet összekapcsolásából szerveződött Klasszikai-Filológiai Intézetnek, ahol a vezetőváltás után is ([[1928]]. [[január 12.]]), [[Förster Aurél]] intézetvezetése alatt mint társprofesszor tovább oktatott és kutatott. A egyetemen a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar [[dékán]]ja volt ([[1930]]/[[1931]]). Szegedi tanársága idején Budapestről a városba költözött polgári-iskolai tanárképző intézetnek, az [[Apponyi Kollégium]]nak miniszteri biztosaként is tevékenykedett (1928–[[1934]]). – A budapesti Magyar Királyi [[Pázmány Péter Tudományegyetem]]re került, ahol, nyugdíjazásáig a latin filológia tanára volt (1934–[[1948]]).<br />
▲Külföldi egyetemeken is oktatott. A bécsi és a [[róma]]i egyetem, a római [[Collegium Hungaricum]] vendég[[professzor]]a volt ([[1925]]/[[1926]]). A Római Magyar Történeti Intézet tagjaként Rómában folytatott kutatásokat. Gazdag kézirati anyagot, új irodalmi és [[történeti forrás]]okat talált, amelyek alapján a magyar–[[olasz]] kapcsolatok új részleteiről, addig ismeretlen vagy csak kevéssé ismert magyar humanisták életéről, munkásságukról írt tanulmányokat. – Monográfiája Janus Pannoniusról a [[humanizmus]]sal kapcsolatos kutatásai összegezése volt ([[1931]]). Eközben nem lett hűtlen az [[antikvitás]]hoz sem. [[Marcus Aurelius]] Vallomásai-t tolmácsolta magyar nyelven (1923).<br />
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett (1922. [[május 11.]]
[[1989]]. [[május 9.|május 9-én]] rehabilitálták, visszakapta akadémiai tagságát. A [[Szent István Akadémia]] rendes tagja [[1938]]-tól. A Janus Pannonius Társaság és a római ''Accademia degli Arcadi'' is tagjai közé választotta. Választmányi tagként vett részt a [[Társadalomtudományi Társaság]]ban, alelnöke volt a Parthenon Egyesületnek ([[1934]]-től) és tagja a szegedi [[Dugonics Társaság]]nak.
Behatóan foglalkozott a [[tanárképzés]], a középiskolai [[tanterv]]ek, a közép- és [[felsőoktatás]] kérdéseivel. Ügyvezető alelnöki, nevelési és oktatási szakosztály elnöki illetve alelnöki teendőket látott el az [[Országos Közoktatási Tanács]]ban ([[1943]]-ig); az [[Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság]]nak tagja; az [[Országos Polgári Iskolák Tanárvizsgáló Bizottság]]ának elnöke (1928–[[1945]]); a [[Magyar Paedagogiai Társaság]] alelnöke (1935–[[1946]]), tiszteleti tagja (1946–[[1951]]); a Katolikus Tanügyi Tanács másodelnöke volt.<br />▼
▲Behatóan foglalkozott a
Gondozta a ''Juventus'' ([[1917]]–[[1919]]), majd a ''Bibliotheca Discipulorum'' című [[tankönyv]]sorozat ([[1926]]-tól) kiadatását. Az ''[[Egyetemes Philologiai Közlöny]]'', ([[1935]]–1948) – előbb [[Eckhardt Sándor]]ral, 1946-tól Györkösy Alajossal) és az ''Értekezések a magyarországi latinság köréből'' című sorozat szerkesztését látta el (1939–1943). – Kezdeményezésére indult meg a magyarországi latinság szótárának előmunkálata ([[1934]]). – A Budapesti Philologiai Társaság elnöke volt (1935-től).<br />▼
▲Gondozta a ''Juventus'' ([[1917]]–[[1919]]), majd a ''Bibliotheca Discipulorum'' című [[tankönyv]]sorozat ([[1926]]-tól) kiadatását. Az ''[[Egyetemes Philologiai Közlöny]]'', ([[1935]]–1948
Huszti József [[Kosáry Domokos]] apósa volt. A 2. világháború alatt többen, köztük [[Szekfű Gyula]] és felesége is, Huszti Józsefék budai villájában találtak rejteket a németek és a [[Nemzetiszocializmus|nyilasok]] elől.<br />▼
▲Huszti József [[Kosáry Domokos]] apósa volt. A 2. világháború alatt többen, köztük [[Szekfű Gyula]] és felesége is, Huszti Józsefék budai villájában találtak
Sírja
== Művei (válogatás) ==
|