„A sátáni versek” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formázás |
formázás |
||
27. sor:
[[Ruhollah Komeini]] [[ajatollah]], [[Irán]] vallási vezetője kiközösítette és halálra ítélte az írót. 1989. [[február 14.|február 14-én]] az iráni rádióban a következőt [[fatva|fatvát]] hirdette ki:
:''„Értesítem a büszke muszlimokat, hogy a
A regény címe utalás egy [[hadísz|hagyományra]]<ref>Ibn Szad: Kitáb at-tabaqát al-kabír (hadíszgyűjtemény)</ref>, amelyről Mohamed legkorábbi megmaradt életrajzában is olvashatunk. A hagyomány szerint Mohamed, mozgalmának kezdetén, közeledni akart a még politeista mekkai oligarchiához, és jelenlétükben recitálta az 53. szúrát, ám a 19-20. verseknél („''Mit gondoltok al-Látról és al-'Uzzáról,és a másikról: a harmadik Manátról?''”)<ref>Az ősi arab hitvilágban ezek Isten lányai - [http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/053Q.php Korán 53:19]</ref> a „sátán a nyelvére tette” a következő verset: „''Ezek magasságos hattyúk, közbenjárásukban reménykedni lehet''”. Ez a politikailag hasznos kiegészítés azonban ellentétes az iszlám szigorú monoteizmusával, ezért a későbbiekben Mohamed eltörölte, és helyette a Koránban már az egyistenhit mellett érvel: „''Ezek nevek csupán...''”<ref>[http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/053Q.php Korán 53:23]</ref> Ezeket a kimaradt verseket nevezik „sátáni verseknek”.<ref>Simon Róbert Iszlám kulturális lexikon 267.o. (ISBN 978-963-13-5788-2)</ref>
33. sor:
A történetet a muszlimok többsége nyugtalanítónak találja és nem fogadja el, azzal az indokkal, hogy csak egy mítosz. Sok muszlim tanító arra hivatkozva utasítja el, hogy történelmileg valószínűtlen és gyengén dokumentált.<ref>[http://www.wsu.edu/~brians/anglophone/satanic_verses/sv.html The "Satanic Verses"] {{en}}</ref>
A könyv
== A regény tartalma ==
|