„Dolinay Gyula” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Tátra –> Tátra (hegység) |
||
2. sor:
==Élete==
Középiskoláit a debreceni református kollegiumban járta 1867-ig; a felsőbb osztályban két ízben nyerte el a Klobusiczky Pallay-féle nagyobb díjat. Mint egyetemi hallgató a fővárosba kerülvén, 1869-ben megindította a ''[[Tanulók Közlönye]]'' című ifjúsági lapot és innentől fogva folytonosan az irodalomnak élt. 1880-ban az Írók és művészek társaságának titkára lett; a társaság megszüntéig (1892) annak belügyeit vezette, felolvasásokkal egybekötött estélyeit és kirándulásait szervezte; 1880-ban [[Esztergom]]ba, 1881-ben a [[Tátra (hegység)|Tátra]] vidékére, 1882-ben az Aldunára (Belgrádba és Turnu-Severinbe), 1883-ban [[Torino]]ba és [[Párizs]]ba, 1884-ben [[Máramarossziget]]re, [[Szatmár]]ra, [[Nagykároly]]ba és [[Debrecen]]be utazott a társaság Urváry Lajos és [[Paulay Ede]] elnöklete és Dolinay rendezése mellett; az 1880-82-es kirándulások alkalmával, több városban felolvasásokat, ének- és zene-előadásokat is tartottak.
Saját lapjain kivül több cikket írt a ''Néptanítók Lapjá''ba (Mayer Miksa szerkesztése alatt), a ''Hon''ba, ''Családi Kör''be (1875. Utirajz), ''[[Pesti Napló]]''ba (1887. 298. sz. Népolvasmányok, népkönyvtárak, Az iskolai könyvtárak szervezéséről) stb. A közművelődési egyesületeknek Budapesten az 1887. október 9. és 10-én megtartott kongresszusáról szóló Naplóban (Bpest, 1888.) megjelent: A népkönyvtárakról tartott előadás.
|