„Szabédi László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
8. sor:
Egy ideig [[Arad]]on tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsvárott lett színházi dramaturg. [[1931]] – [[1938]] között az ''[[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]]'' belső munkatársa volt. [[1939]] - [[1940]] között letöltötte sorkatonai szolgálatának idejét, majd [[Báré]]ban lett tanító. [[1941]]-ben visszatért Kolozsvárra, ahol az egyetemi könyvtár alkalmazottjaként dolgozott. [[1942]]-ben csatlakozott az [[helikoni közösség]]hez, és az ő kezdeményezésére indult a ''[[Termés (folyóirat)|Termés]]'' c. folyóirat is. [[1943]]-ban ott volt a [[balatonszárszó]]i találkozón. 1943-ban [[Baumgarten-díj|Baumgarten-jutalmat]] kapott.
[[1944]]-ben bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba. A háború után egy ideig még Kolozsváron tanított, francia nyelvet. [[1945]]
[[1945]] – [[1947]] között [[Sepsiszentgyörgy]]ön a [[Székely Nemzeti Múzeum]] igazgatója volt, közben a [[Népi Egység]] (1946. szeptembertől 1947 őszéig) és a ''[[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]]'' munkatársaként dolgozott. [[1947]]-ben visszatérve, esztétikát tanított a kolozsvári [[Bolyai Tudományegyetem]]en, valamint a ''Népi Egység'' c. napilap főszerkesztője volt. [[1952]] - [[1956]] között a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetője volt. [[1955]]-ben [[Román Népköztársaság Állami Díja]] elismerést kapott. [[1958]]-ban megírta főművét, ''A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai'' címmel.
| |||