„Lukács Miklós (karmester)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete és munkássága: Tóth Aladár (zenetudós)|Tóth Aladár
7. sor:
A Magyar Állami Operaházban 1943. október 21-én debütált vendégkarmesterként a ''[[Szöktetés a szerájból]]'' című [[opera (színmű)|operával]]. Az évad végén felmentették az intézmény akkori igazgatóját, [[Márkus László]]t, majd 1944. július 26-án a fiatalt Lukácsot nevezték ki igazgatónak. Ekkor mindössze negyedévig töltötte be ezt a posztot. A [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilas]] hatalomátvétel alatt végig bekötött, begipszelt karral járt, hogy ne kelljen vezényelnie. Sergio Failonihoz hasonlóan ő is így fejezte ki tiltakozását és ellenszenvét a nyilasokkal szemben. A háború alatt számos kollégája életét mentette meg, és az operaház ingóságai közül is igyekezett menteni a menthetőt. Ezért a háború után az intézmény ügyeit vizsgáló bizottság kedvezően ítélte meg addigi működését a házban. Ennek következtében 1943-tól egészen 1978-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház karmestere maradhatott, de az igazgatósági posztot 1944. szeptember 26-án fel kellett adnia.
 
1946–1950 között az operaház főtitkára volt, [[Tóth Aladár (zenetudós)|Tóth Aladár]] igazgatósága alatt. 1949-ben a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] operatanszakának, majd 1963-tól énektanszakának tanszékvezetője lett, egészen 1975-ig. Közben 1951-ben kinevezték a MÁV Szimfonikusok vezető karnagyának is. [[Nádasdy Kálmán]] 1966-ban történt visszavonulása után ismét az Operaház igazgatója lett.
[[Fájl:Lukács Miklós emléktáblája I kerület Uri utca 8.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|<center>[[Emléktáblák Budapest I. kerületében|Emléktáblája:<br>I. kerület Úri utca 8.]]<center> ]]