„A Hét (folyóirat, 1970–2003)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link javitása
a link
14. sor:
Rendszeresen jelentkező riportjaiban a romániai valóság új jegyeit, a társadalmi élet mozgását, hagyományok megújulását, szokások változásait mutatja be; a riportokban erőteljes hangsúlyt kapnak a nemzetiségi öntudat, a román–magyar együttélés, a helytörténeti kutatások kérdései. A lap egyképpen teret ad a hagyományos megmódolású riportnak ([[Dali Sándor]], [[Dános Miklós]] 1974-ig, [[Vajnovszki Kázmér]],<ref>Meghalt 2002. szeptember 21-én, lásd [[Ágoston Hugó]]: Kollégánk halálára. = A Hét (Bukarest), 2002. október 3.</ref> a [[szociológia]]i fogantatású tényfeltárásnak ([[Rostás Zoltán]], [[Tófalvi Zoltán]]) vagy a szépirodalmi ábrázolás és a szociográfiai tényszerűség elemeit ötvöző riportírásnak ([[Beke György]], [[Marosi Barna]]).
 
Kritikák, esszék, tanulmányok alkotják az irodalmi rovat gerincét. (Rovatvezető haláláig, 1981-ig [[Baróti Pál]], azóta [[Szávai Géza]] és [[Adonyi Nagy Mária]]) A heti 12 oldalas számokra való áttérés óta a lap verset nem közöl. A prózai műfajok közül a tárcanovellát pártfogolja, mint amilyenek [[Huszár Sándor]]nak a bukaresti magyar értelmiségi mai életérzését kifejező írásai. E rovatban jelent meg folytatólagosan [[Méliusz József]] regényes esszé-sorozata, amely kötetben ''Tranzit kávéház'' címet kapott. Irodalomkritikával, irodalmi tárgyú esszével, tanulmánnyal leggyakrabban [[Bernád Ágoston]], [[Bretter György]], [[Csehi Gyula]], [[Cs. Gyimesi Éva]], [[Egyed Péter]], [[Fábián Ernő]], [[Földes László (újságíróirodalomkritikus)|Földes László]], [[Gálfalvi Zsolt]], [[Gáll Ernő]], [[Horváth Andor]], [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]], [[Láng Gusztáv (irodalomkritikus)|Láng Gusztáv]], [[Molnár Gusztáv]], [[Rácz Győző (filozófus)|Rácz Győző]], [[Szász János]], [[Szávai Géza]], [[Szilágyi N. Sándor]], [[Tóth Sándor (filozófus)|Tóth Sándor]] volt vagy van jelen. Az irodalmi örökséggel foglalkoznak Huszár Sándor irodalomtörténeti esszéi ([[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]]ről, [[Ioan Slavici]]-ról). [[Marosi Ildikó]] és [[Szekernyés János]] a romániai magyar irodalomtörténet köréből közöl fontos részadatokat – utóbbi a Bánság irodalmi helytörténésze –, [[Beke György]] interjúi a magyar–román irodalmi és művészeti kapcsolatok személyes vonatkozásait kutatják.
 
Színházi rovatában a lap kritikával kíséri a jelentősebb erdélyi magyar színházi bemutatókat, rendszeresen beszámol a bukaresti színházi életről. [[Kacsir Mária]] rovatszerkesztőn kívül leggyakrabban [[Gálfalvi Zsolt]], [[Lőrinczi László]], [[Oláh Tibor (irodalomtörténész)|Oláh Tibor]], [[Páll Árpád (író)|Páll Árpád]], [[Rácz Győző (filozófus)|Rácz Győző]] közöl színibírálatot, drámatörténeti tanulmányt. A filmkritikát mindvégig [[Halász Anna]] jegyezte. A képzőművészeti anyagok gondozója előbb [[Ágopcsa Marianna]], [[Adonyi Nagy Mária]], majd [[Kászoni Zoltán István]]; a lap grafikai szerkesztője 1978-ig [[D. Varga Katalin]], majd halála után [[Szilágyi V. Katalin]], a rovat főbb munkatársa [[Demény Lajos|Erdélyi Lajos]], [[Mezei József]], [[Murádin Jenő]]. A zenei rovat a hazai zenei élet rendszeres fóruma; főmunkatársa [[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]], gyakran közölt az első időkben [[Vermesy Péter]], mindvégig [[Rónai István]].