„Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
→‎1918-1944 közt: belső linkek
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
→‎1918-1944 közt: belső link
10. sor:
== 1918-1944 közt ==
 
Az első világháborút követően romániai keretek közt a komparatisztika inkább mint módszer jelentkezik egyes magyar irodalmárok munkásságában. A közlemények nagyobb része a [[román-magyar irodalmi kapcsolatok]], [[szász-magyar irodalmi kapcsolatok]] kutatása, illetve a [[világirodalomtörténetvilágirodalom]]történet tárgykörébe vág. A [[Korunk]] és az [[Erdélyi Helikon]] oldalain – e folyóiratok jellegéből következően – csak nagy ritkán jelenik meg összehasonlító tanulmány. [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]] [[Makszim Gorkij|Gorkij]] [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] recepciójáról írt (1932/11), a Helikon esszészerű írásai közül kiemeljük [[Lakatos Imre (újságíró)|Lakatos Imre]] [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] hatását (1928/1) és a néger problematika tükrözését (1929/4) vizsgáló tanulmányait; [[Molter Károly]] Kerr és Kraus (1929/6) viszonyát, [[Szerb Antal]] Arany János és Európa (1932/9) kapcsolatát, [[Vita Zsigmond]] pedig a transzilvanizmus román tükröződését (1934/1) elemzi; [[Szemlér Ferenc]] [[Madách Imre]] ''Az ember tragédiája'' román (1935/3), [[Abafáy Gusztáv]] [[Móricz Zsigmond|Móricz]] történelmi trilógiájának német (1937/1) fordítását veti össze az eredetivel; [[Antalffy Endre]] [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] a keleti irodalmakban (1932/5) című dolgozatával említhető, s ide sorolható [[Gál István]] [[Babits Mihály|Babits]] szerepe a magyarországi angol műveltségben (1941/11) c. tanulmánya is.
 
Az összehasonlító irodalomtudományhoz szigorúbb értelemben is hozzásorolható tanulmányok többsége az [[Erdélyi Irodalmi Szemle]], illetve az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]] hasábjain jelent meg. Ezek munkatársai közül [[Bitay Árpád]] volt a román-magyar kapcsolatok, kölcsönhatások leghűségesebb kutatója, de többnyire megelégedett a tények jelzésszerű regisztrálásával. 1922-ben megjelent [[magyar nyelv]]ű román irodalomtörténete mindig figyelmeztet a magyar vonatkozásokra, párhuzamos jelenségekre. [[Kristóf György]], a kolozsvári román egyetem magyar nyelv- és irodalom professzora szintén a román-magyar kapcsolatok terén talált összehasonlítási témákat: elsőként hívta fel a figyelmet a román népköltészet [[Balassi Bálint|Balassira]] gyakorolt hatására (Dacoromania 1922-1923; Cele trei Crişuri, 1926), a ''Cultura'' c. négynyelvű kolozsvári folyóirat magyar szerkesztőjeként közölte románul [[Jaklovszky Dénes]] ''Orosz hatás Brătescu-Voineşti-nél'' (1924/3) c. tanulmányát. Elemezte [[Octavian Goga|Gogának]] ''Az ember tragédiája'' fordítását (Irodalomtörténet, 1935/3-4), s beható összevetés után megállapította [[Kibédi Sándor]] [[Mihai Eminescu|Eminescu]]-tolmácsolásainak hibáit (Erdélyi Múzeum, 1935/1-3). Elkészítette az első román [[Jókai Mór|Jókai]]-monográfiát (Mauriciu Jókai. Kolozsvár, 1925), valamint a magyar irodalom- és nyelvtörténet első [[román nyelv]]ű összefoglalását (''Istoria limbii şi literaturii maghiare.'' Kolozsvár, 1934), amelyben rendszerint számba vette a román vonatkozásokat, kölcsönhatásokat. Mindkettő Bitay Árpád fordításában jelent meg.