Főmenü megnyitása

Módosítások

Kolozsvárt 1923-ban ''Culisele – A kulissza'' címmel indult [[Leonard Paukerow]] és [[Kádár Imre]] szerkesztésében rövid életű kétnyelvű [[Színházművészet|színházi lap]]. Miután a Dacoromaniában (1921-48) a kolozsvári román egyetem körül csoportosuló tudósok számos magyar vonatkozású dolgozatot közöltek, épp az egyetem első rektorának, Sextil Puşcariunak a kezdeményezésére, a kölcsönös megismerés, a szellemi kapcsolatok kialakulásának elősegítésére 1924-ben megindult a négynyelvű (román-magyar-német-francia) ''[[Cultura (folyóirat)|Cultura]]'' c. folyóirat, amelynek magyar anyagát nagy körültekintéssel [[Kristóf György]] szerkesztette. A román-magyar együttélés társadalmi-szociálpolitikai vonatkozásait az 1924-ben megindult ''Societatea de Mâine'' és [[Aradi Viktor]] lapja, ''A Jövő Társadalma'' (1925-30) tükrözte. 1926-ban [[Temesvár]]t létesült egy román-magyar-német nyelvű ''Banatul'' c. folyóirat, mely a bánsági együttélést akarta bemutatni.
 
Az 1926-ban [[MarosvécseMarosvécs|Marosvécsén]] megalakult [[Helikoni közösség|helikoni munkaközösség]] első összejövetelének IV. határozata szerint elsőrendű kulturális feladatának tartotta a román és erdélyi német irodalom termékeinek kölcsönös megismertetését és átültetését. Majd az 1928-as találkozón Bánffy Miklós beszámolt a román-magyar irodalmi kapcsolatok alakulásáról, egy tervbe vett [[bukarest]]i Helikon-estélyről. Az Erdélyi Helikon folyóirat ekkor megfogalmazott programjának 3. pontja kifejezetten a román irodalom ismertetésére, a magyar irodalmat illető állásfoglalások regisztrálására és az erdélyi szellem román nyelvű megnyilvánulásainak számbavételére vonatkozik. 1932 tavaszán a helikoni írók köréből megalakult a [[Pen Club]] magyar alosztálya is. A román Pen Clubot ez alkalommal Emanoil Bucuţa főtitkár képviseli, aki ezután több helikoni találkozón is megjelenik vendégként; Bukarestben megjelenő lapja, a ''Boabe de Grâu'' (1930-34) különben rendszeresen ismertette a magyar műveket, figyelemmel követte az [[Erdélyi Szépmíves Céh|ESZC]] és a ''[[Erdélyi Helikon]]'' tevékenységét, magyar szerzők műveit közölte fordításban.
 
A célkitűzések ellenére az ''Erdélyi Helikon'' román anyaga nem túl gazdag. Elsősorban fordításokat közöltek kortárs román költőkből ([[Tudor Arghezi]], [[George Bacovia]], [[Lucian Blaga]], [[Emil Isac]], [[Octavian Goga]], [[Ion Minulescu]], [[Ion Pillat]], stb.); a tolmácsolók közül kiemelkedik [[Dsida Jenő]], [[József Attila]], [[Kádár Imre]], [[Szemlér Ferenc]]. A román próza- és drámafordítások közlése jóval esetlegesebb: mindössze hat novella, drámarészlet a 16 év alatt. Gazdagabb a kritikai és folyóiratszemle rovat. A román anyagot eleinte Kádár Imre, majd Szemlér Ferenc gondozta. Szemlér bemutatta a modern román költészetet (1933/9), elemezte ''Az ember tragédiája'' Octavian Goga-féle fordítását (1935/3). A [[Korunk]] román anyaga lényegesen bővebb, s az [[1930-as évek]]ben valamivel tervszerűbb is, minthogy a baloldali szerzők műveit igyekszik tolmácsolni, ismertetni.
146 763

szerkesztés