Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎1918 után: belső linkek
Az [[1940-es évek]] első felében különösen [[Tamás Lajos]] (''A román műveltség magyar gyökerei.'' Budapest, 1941) és [[Gáldi László]] tanulmányai vágnak a témakörbe. Gáldi a ''Magyar-román szellemi kapcsolatokról'' (Budapest, 1942) jelentet meg dolgozatot, majd Kolozsvár szerepét vizsgálja a magyar-román művelődési kapcsolatokban (Hitel, 1942/9); kiadja [[Samuil Micu-Klein]] 1801-es ''Dictionarium Valachico-Latinum'' c. kéziratos szótárát ([[1944]]); végül a [[Deér József]]fel együtt szerkesztett ''Magyarok és románok'' (Budapest, 1943-44) c. szintézis második kötetében [[Ioan Barac]]tól kezdve [[Octavian Goga|Octavian Gogáig]] terjedően veszi számba az érintkezéseket és kölcsönhatásokat.
 
Az 1920-as években induló erdélyi magyar és román folyóiratok többsége figyelemmel követi és támogatja az irodalmi kapcsolatok kialakulását, az együttélés pozitív megnyilvánulásait. A kolozsvári [[Napkelet (romániai magyar folyóirat)|Napkelet]] és a ''Gândirea'' (1921-22) ilyen irányú cikkei után különösen a [[nagyvárad]]i ''Cele trei Crişuri'' (1920-44) kezdeményezései jelentősek. A főszerkesztő, [[George Bacaloglu]] vezetésével működő Hármas-Körös Művelődési Egyesület egyik fő célkitűzése volt a kapcsolatok ápolása. A folyóirat 1922-ben körkérdést intézett számos értelmiségihez arról, hogy lehetséges-e az őszinte közeledés románok és magyarok között. Elsőként [[Benedek Elek]], majd még hat magyar író és politikus válaszát közlik. E folyóirat támogatásával indult George Bacaloglu igazgatása alatt a George A. Petre, [[Keresztury Sándor]], valamint [[Salamon László (költő)|Salamon László]] szerkesztette kétnyelvű [[Auróra (folyóirat, 1922–1923)|Aurora]] (1922-23) c. folyóirat, amely a klasszikus értékek kölcsönös megismertetését, fordítások közlését tűzte ki céljául. Még egy Aurora nevű román-magyar írói egyesület létesítését is tervezték, melynek elnökéül Benedek Eleket kérték fel.
 
Kolozsvárt[[Kolozsvár]]t 1923-ban ''Culisele – A kulissza'' címmel indult [[Leonard Paukerow]] és [[Kádár Imre (író)|Kádár Imre]] szerkesztésében rövid életű kétnyelvű [[Színházművészet|színházi lap]]. Miután a Dacoromaniában (1921-48) a kolozsvári román egyetem körül csoportosuló tudósok számos magyar vonatkozású dolgozatot közöltek, épp az egyetem első rektorának, Sextil Puşcariunak a kezdeményezésére, a kölcsönös megismerés, a szellemi kapcsolatok kialakulásának elősegítésére 1924-ben megindult a négynyelvű (román-magyar-német-francia) ''[[Cultura (folyóirat)|Cultura]]'' c. folyóirat, amelynek magyar anyagát nagy körültekintéssel [[Kristóf György]] szerkesztette. A román-magyar együttélés társadalmi-szociálpolitikai vonatkozásait az 1924-ben megindult ''Societatea de Mâine'' és [[Aradi Viktor]] lapja, ''A Jövő Társadalma'' (1925-30) tükrözte. 1926-ban [[Temesvár]]t létesült egy román-magyar-német nyelvű ''Banatul'' c. folyóirat, mely a bánsági együttélést akarta bemutatni.
 
Az 1926-ban [[Marosvécs|Marosvécsén]] megalakult [[Helikoni közösség|helikoni munkaközösség]] első összejövetelének IV. határozata szerint elsőrendű kulturális feladatának tartotta a román és erdélyi német irodalom termékeinek kölcsönös megismertetését és átültetését. Majd az 1928-as találkozón Bánffy Miklós beszámolt a román-magyar irodalmi kapcsolatok alakulásáról, egy tervbe vett [[bukarest]]i Helikon-estélyről. Az Erdélyi Helikon folyóirat ekkor megfogalmazott programjának 3. pontja kifejezetten a román irodalom ismertetésére, a magyar irodalmat illető állásfoglalások regisztrálására és az erdélyi szellem román nyelvű megnyilvánulásainak számbavételére vonatkozik. 1932 tavaszán a helikoni írók köréből megalakult a [[Pen Club]] magyar alosztálya is. A román Pen Clubot ez alkalommal Emanoil Bucuţa főtitkár képviseli, aki ezután több helikoni találkozón is megjelenik vendégként; Bukarestben megjelenő lapja, a ''Boabe de Grâu'' (1930-34) különben rendszeresen ismertette a magyar műveket, figyelemmel követte az [[Erdélyi Szépmíves Céh|ESZC]] és a ''[[Erdélyi Helikon]]'' tevékenységét, magyar szerzők műveit közölte fordításban.
 
A célkitűzések ellenére az ''Erdélyi Helikon'' román anyaga nem túl gazdag. Elsősorban fordításokat közöltek kortárs román költőkből ([[Tudor Arghezi]], [[George Bacovia]], [[Lucian Blaga]], [[Emil Isac]], [[Octavian Goga]], [[Ion Minulescu]], [[Ion Pillat]], stb.); a tolmácsolók közül kiemelkedik [[Dsida Jenő]], [[József Attila]], [[Kádár Imre (író)|Kádár Imre]], [[Szemlér Ferenc]]. A román próza- és drámafordítások közlése jóval esetlegesebb: mindössze hat novella, drámarészlet a 16 év alatt. Gazdagabb a kritikai és folyóiratszemle rovat. A román anyagot eleinte Kádár Imre, majd Szemlér Ferenc gondozta. Szemlér bemutatta a modern román költészetet (1933/9), elemezte ''Az ember tragédiája'' Octavian Goga-féle fordítását (1935/3). A [[Korunk]] román anyaga lényegesen bővebb, s az [[1930-as évek]]ben valamivel tervszerűbb is, minthogy a baloldali szerzők műveit igyekszik tolmácsolni, ismertetni.
 
1927-ben Keresztury Sándor az erdélyi román közművelődést, 1929-ben [[Aurel Ciupe]] a román [[képzőművészet]]et, 1931-ben [[Korvin Sándor]] a modern román regényt, 1935-ben [[Papp Ferenc (műfordító)|Bálint István]] a román társadalmi regényt mutatja be. 1939-ben [[Kovács Katona Jenő]] arra figyelmeztet, mennyire szervezetlen a román-magyar kulturális közeledés: a román irodalmat rendszeresen tolmácsolják, de a magyart csak ritkán. Az [[1930-as évek]]ben 20 modern költő 64 verse szólal meg magyarul a [[Korunk]]ban, többször is visszatér a ''"Mai román költők"'' gyűjtőcím. A leggyakoribb fordítók [[Brassai Viktor]], [[József Attila]], [[Kibédi Sándor]], [[Korvin Sándor]], [[Méliusz József]], [[Salamon Ernő]], [[Szemlér Ferenc]]. Prózát is közölnek többek között Geo Bogzától, Panait Istratitól, Mihail Sadoveanutól, Alexandru Sahiától. A román vonatkozású anyagot főleg [[Méliusz József]] gondozta. Különösen emlékezetes a Korunk 1936. februári ún. román száma, amelynek szerkesztésére bukaresti munkatársakat kértek fel, s román baloldali szerzőktől származó hat tanulmányban mutatták be az országban uralkodó állapotokat.
146 763

szerkesztés