Főmenü megnyitása

Módosítások

A műfordítások ezt követően, főleg a könyvkiadás államosítása és tervszerűsítése következményeként sokkal rendszeresebbé válnak mind Magyarországon, mind pedig Romániában.
 
Az elkövetkező 40 év alatt szinte valamennyi klasszikus és jelentősebb román kortárs írónak jelenik meg műve, kötete magyarul. Az 1955-ben megindított [[Román Klasszikusok sorozat]] sorozat több mint száz címet sorakoztat fel, míg 1981-től a [[Román Költők sorozat]] a kortárs költészetet hozza magyar tolmácsolásban. A klasszikus és kortárs magyar irodalom román fordítása is rendszeresebbé válik. Különösen a [[Kriterion Könyvkiadó]] megalakulása után a lefordítandó művek kiválasztása átgondolt terv szerint történik, amelyben nem utolsó helyen van új fordítónemzedékek kinevelésének szándéka is. A Biblioteca Kriterion sorozat a romániai magyar, német, ukrán, jiddis szerzők műveinek román fordítását, illetve a rájuk vonatkozó tanulmánygyűjteményeket teszi közzé, neves román írók, tudósok ajánló előszavával.
 
Különös figyelmet érdemelnek az [[Antológia (Erdély)|antológiák]]. A román népköltészet háború utáni első – kétnyelvű – gyűjteményét ''Zöld levél'' (Kolozsvár, 1945) címmel [[Szabédi László]] teszi közzé. Ezután hol Budapesten, hol Bukarestben jelennek meg a kötetek, melyek többnyire mindkét ország olvasóközönségéhez eljutnak. [[Kéki Béla]] a kortárs román lírából (Budapest, 1947), [[Emil Giurgiuca]] [[Csokonai Vitéz Mihály|Csokonaitól]] kezdve a teljes magyar lírai költészetből (1947) nyújtott válogatást. [[Köpeczi Béla|Köpeczi Bélának]] a [[Vas István]] segítségével összeállított román költészeti antológiája (Budapest, 1951) még elég hiányos, alig 27 költőt ölel fel, az újabb, 1961-es kiadás viszont már 49 költőt szerepeltet, s a legjobb erdélyi műfordítók tolmácsolásaiból is válogat. A román irodalom magyar megismertetését két nagy vállalkozás tetőzi be. Az egyik az 1961-64 között öt kötetben [[Mihai Gafiţa]] és [[Lőrinczi László]] összeállításában, V. András János szerkesztésében megjelent több mint negyedfélezer oldalas ''A román irodalom kis tükre'', mely a népköltészettől a kortárs román irodalomig minden jelentős alkotót felsorakoztat. A másik [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] és [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]] közös román [[ballada]]sorozata, melynek öt kötete 1963-1976 között jelent meg, majd az öt kötetből 1985-ben ''Pe pârâu de rouă – Rétek harmatában'' c. kétnyelvű válogatás készült. Így elmondhatni, hogy magyarul hozzáférhető a román irodalom megközelítően teljes hagyatéka. Ezt a skálát még néhány más antológia (Építő Amfion. Fiatal román költők, 1967; A kő bölcsessége a keménység. Román aforizmák, 1967) és magyarországi válogatás teszi teljesebbé: ''Mai román elbeszélők'' (1953), ''Román elbeszélők'' (1965), ''Az esti futár'' (Mai román egyfelvonásosok, 1966), ''Különös látogatás'' (Mai román elbeszélők, 1968). Ezekhez járul [[Franyó Zoltán]] műfordító életművének a kortárs román költőket bemutató kötete (1965), valamint a népköltészeti műfaji válogatások: ''Kihajtott a bükk levele'' (Román népballadák és népdalok. Bukarest-Budapest, 1961), ''Aranyhajú testvérek'' (Romániai népmesék, 1964), ''Hej, zöld levél'' (Román népdalok, 1966), továbbá a régi magyar kéziratos énekeskönyvekben fennmaradt román világi dalok gyűjteménye (Égő lángban forog szívem. Kolozsvár, 1972).
146 763

szerkesztés