Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎A második világháború után: belső linkek pontosítása
Az újabb magyar-román néprajzi könyvészetet (1946-1982) Faragó József közli a [[Népismereti Dolgozatok]] 1983-as kötetében. Igen átfogó körképet nyújt a magyar-román irodalmi kapcsolatokról [[Beke György]] magyarul és románul is megjelent, 56 írót felsorakoztató interjúkötete: ''Tolmács nélkül'' (1972), ''Fără interpret'' (1972). Az erdélyi lexikonok is tartalmaznak az irodalmi kapcsolatokra utaló adatokat. Már az [[Osvát Kálmán]]-féle ''Erdélyi Lexikon'' (Nagyvárad, 1928) is bővelkedett ilyen adatokban, a magyar kultúrához kapcsolódó román személyeket is szerepeltet. [[Marian Popa]] kortárs irodalmi lexikonának (''Dicţionar de literatură română contemporană'') már az első kiadásában (1971) is számos magyar szerző szerepelt, de a második, javított kiadás (1977) 98 magyar író és 3 irodalmi folyóirat adatait közli.
 
Az [[1960-as évek]] végétől több olyan összegző tanulmány- és cikkgyűjtemény jelenik meg, melyekben kapcsolattörténeti és komparatisztikai anyag található. [[Szabédi László]] kötetében (''Kép és forma.'' 1969) I. Budai-Deleanu és Mihai Eminescu költészetéről, a [[Csehi Gyula|Csehi Gyuláéban]] (''A baloldali forrásvidék.'' 1973) Constantin Dobrogeanu-Ghereáról olvashatunk. [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]] ''Azonos hullámhosszon'' (1973) c. könyve már kifejezetten kapcsolattörténeti dolgozatokat is tartalmaz. Hasonló jellegű, a komparatisztikát szintén felölelő [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]] (''Találkozások.'' Kolozsvár, 1976) és [[Engel Károly|Köllő Károly]] (''Két irodalom mezsgyéjén.'' 1984) c. kötete. Magyar részről ők a kapcsolatkutatás legelhivatottabb művelői. Román részről [[Nicolae Balotă]] ''Scriitori maghiari din România : 1920-1980'' (1981) c. tanulmány- és [[arckép|portré]]gyűjteménye, valamint Avram P. ''Todor Confluenţe literare româno-maghiare'' (1983) c. kötete tanúskodik szerzőjük elkötelezettségéről. [[Mózes Huba]] ''Forrása rég fakadt...'' (1985) c. könyvében is több a román vonatkozású írás; [[József Attila]] román (1972), [[Emil Isac]] (1986) és [[Mihai Eminescu]] (1989) magyar irodalmi kapcsolatairól külön köteteket állított össze. [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]] műfordítói tapasztalatairól számol be cikk- és emlékezés-gyűjteményében (''A műfordító emlékeiből.'' 1986).
 
A Politikai Könyvkiadó 1972-ben ''Testamentum'' címmel külön könyvsorozatot indított a múltbeli román-magyar kapcsolatok bemutatására. Elsőként [[Kemény G. Gábor]] ''Mocsáry Lajos-kötete'' (1972) jelent meg; irodalmi vonatkozásai miatt kiemelendő még a [[Kovács Ferenc (irodalomtörténész)|Kovács Ferenc]] gondozta ''Bitay Árpád-kötet'' (1977).
Valamennyi lapunk, folyóiratunk az [[1940-es évek]] második felétől kezdve közölt román vonatkozású anyagot: fordításokat, kapcsolattörténeti írásokat. Több-kevesebb rendszerességgel főleg az erdélyi román folyóiratok közöltek magyarból készült tolmácsolásokat, ismertették a kiemelkedő köteteket. Az 1946-ban meginduló [[Utunk]] 8. számában [[Jancsó Elemér]] [[Ady Endre|Ady]] és [[Ion Luca Caragiale]] román-magyar közeledési kísérletéről közöl tanulmányt. Az ekkoriban indított ''"Együtt élünk"'' rovat a kölcsönös megismerést szolgálta. Arghezi-, Eminescu-, Sadoveanu-számokat jelentettek meg. Dávid Gyula, Engel (Köllő) Károly, Jancsik Pál, Kakassy Endre, Ion Oarcăşu, Mózes Huba, Mircea Popa, Szabédi László számos írása kapcsolattörténeti jellegű.
 
Mózes Huba [[1981]]-ben elemezte az Utunk megelőző tíz évének román anyagát (1981/28). Hatvan román költő verseit közölték többnyire [[Franyó Zoltán]], [[Lászlóffy Csaba]], [[Létay Lajos]], [[Király László (író)|Király László]], [[Veress Zoltán (író)|Veress Zoltán]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Kányádi Sándor]], [[Jancsik Pál]] fordításában. Hat-nyolc próza- és két színműíró tolmácsolását találta a lapban. Értekező szöveget közöltek Adrian Marinótól, Ion Oarcăsutól, Ion Vladtól és Mircea Zaciutól. Külön oldalt szenteltek a Tribuna költőinek és Kolozsvár román lírájának, összeállításban emlékeztek meg az Arghezi- és Eminescu-évfordulókról. A román regények és verseskötetek ismertetését leggyakrabban [[Izsák József]], [[Kántor Lajos (irodalomtörténész)|Kántor Lajos]], [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]], [[Lászlóffy Aladár]] és [[Csiki László]] jegyezte, román színielőadásokról [[Jánosházy György]] számolt be.
 
Az [[Igaz Szó]]ban kevesebb a tanulmány, Izsák József, Faragó József, Dávid Gyula, Veress Zoltán a gyakoribb szerzők. Nagyon gazdag mind a klasszikusokat, mind pedig a kortársakat bemutató fordításanyag, közölnek román regényrészleteket is. A legtöbbször szereplő fordítók [[Deák Tamás (író)|Deák Tamás]], [[Franyó Zoltán]], Jánosházy György, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, [[Székely János (költő)|Székely János]], Szemlér Ferenc, Szilágyi Domokos, Tóth István. A folyóirat különszámban mutatta be a fiatal román költőket (1959/5), az új román irodalmat (1959/10), emlékszámot hoztak ki Eminescu, Coşbuc, Creangă, Alecsandri, Bălcescu évfordulói alkalmából.
 
1957-től, új folyamának megindításától kezdve a [[Korunk]] vállalta magára legkövetkezetesebben a kapcsolatápolás szerepét. Az első évfolyamok szinte mindegyik számában találunk idevágó írást Szemlér Ferenc, Corneliu Codarcea, Veégh Sándor, Faragó József, Engel Károly, Balla Ernő, Kakassy Endre, Vita Zsigmond, [[Dánielisz Endre]] tollából. A későbbiekben Dávid Gyula, Kántor Lajos, [[Szász János]], [[Szilágyi Júlia]] ír román-magyar vonatkozású cikkeket. Rendszeresen közölnek román szerzők tollából is tanulmányokat, néha pedig versfordításokat. Az 1973-tól megindított [[Korunk Évkönyvek]] közül az 1974-es sajtótörténeti jellegű, a sajtókapcsolatok köréből közöl több dolgozatot, az 1979-es Évkönyvben jelenik meg Nicolae Dunăre ''Román-magyar-szász etnokulturális kapcsolatok'' c. tanulmánya. Az 1970 óta megjelenő [[A Hét (hetilap, Bukarest)|A Hét]] a román-magyar kapcsolatok történelmi múltját és jelen gyakorlatát bemutató írásokat ad közre, kitér a román irodalmi élet fontosabb eseményeire.
Az [[1960-as évek]] végének átmeneti politikai nyitása lehetővé tette közép- és főiskolai [[Romániai magyar diáklapok|diáklapok]] indítását. Ezek közül azok, amelyek nyelvileg vegyes intézetekben jelentek meg, többnyelvűek. [[Kuszálik Péter]]nek az 1940-1989 közötti romániai magyar sajtót felölelő bibliográfiája adatai szerint a számba vett diáklapok (57 cím) közül 45 a kétnyelvű, s ebből 12 csak szórványosan közöl [[magyar nyelv]]ű anyagot is. Így a [[kolozsvár]]i ''[[Fiatal Szívvel]]'' magyar, román és német, az ''ABC'', a [[sepsiszentgyörgy]]i ''Aurora'', [[Gyökerek (diáklap)|Gyökerek]], a [[szatmárnémeti]] ''Diákszó'', a [[temesvár]]i ''[[Juventus (diáklap)|Juventus]]'', a [[kézdivásárhely]]i ''Zorile-Ébredés'' többnyire magyar és román cikkeket közölt, ápolva a közös hagyományokat. A [[marosvásárhely]]i [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem|OGYI]] ''Aesculap'' c. diáklapja szintén három-, a pedagógiai főiskoláé, az ''Athenaeum'' kétnyelvű volt. Különösebb művelődéstörténeti jelentőségre csak az 1968-ben indult [[Echinox]], a kolozsvári egyetemisták fóruma tett szert nem csak a román oldalak közé ékelt magyar és német oldalak révén, hanem egy olyan szellemiség kifejezőjeként, amelyben egymásra találhattak a fiatal nemzedékeknek a rendszerrel egyre inkább szembekerülő képviselői. A folyóirat különben gyakran közölt kölcsönös versfordításokat is.
 
A [[Színházművészet|színházi]] kapcsolatok az 1950-es évektől rendezetté, mondhatni felülről irányítottá váltak. A hat magyar társulat szinte kötelező jelleggel évente egy-egy román szerzőtől származó darabot is bemutatott. Román rendezők, díszlettervezők gyakran szerepeltek a magyar társulatok darabjainak színrevitelénél. Egy-egy kimagasló magyar művész, mint [[Kovács György (színész)|Kovács György]], [[Harag György]] a román társulatoknál is megbecsült vendégszereplő, rendező volt. Egy-egy színész, mint [[Bisztrai Mária]], [[CsíkyCsiky András]], [[Fábián Ferenc]], Kovács György, [[Lohinszky LorándLóránd]], [[Sebők Klára]], [[Széles Anna]], román filmekben is főszerepet kapott. 1971-től a [[Román Televízió]] magyar adása is rendszeresen szolgálja az irodalmi-művelődési kapcsolatokat. 1972-ben például a magyar irodalom legjobb román fordítóit mutatták be sorozatban és magyar színielőadásokat román felirattal.
 
== 1989 után ==
146 763

szerkesztés