„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Vörös Hadsereg]]be, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.

 

 

Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt ''([[Meseautó (film, 1934)|Meseautó]]'', ''[[Hyppolit, a lakáj]])''. Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a ''Munkát! Kenyeret!'' című dalt. 1931-ben [[London]]ban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a [[Petőfi Sándor]] versére készült ''Farkasok dala'' című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak [[Európa|Európában]]. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is ''([[Lúdas Matyi (film, 1949)|Lúdas Matyi]]'', ''[[Föltámadott a tenger]])''. ''Légy jó mindhalálig'' című operáját maga már nem tudta befejezni, [[Borgulya András]] végezte el rajta a végső simításokat. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten.