„Román Költők” változatai közötti eltérés

'''Román Költők''' – a román költészet önálló kötetekben való tolmácsolása szinte a kezdetektől jelen volt a magyar műfordításirodalomban. Önálló sorozattá ez az állami könyvkiadásban hangsúlyozottabb törekvés azonban csak a [[Kriterion Könyvkiadó]]nál vált, [[1971]]-től, amikor elsőnek [[Ana Blandiana]] versei jelentek meg ([[Hervay Gizella]] tolmácsolásában) olyan [[grafika]]i és tipográfiai köntösben, amely – bár sorozatcímmel még nem jelölten – egységbe fogta az egymást követő köteteket. Ezeket később a Kriterion kiadói éves katalógusaiban kezdték a Román Költők sorozatcímmel jelölni.

 

 

[[1971]]-[[1990]] között (tehát húsz év alatt) 49 kötet jelent meg a Román Költők sorozatban, összesen 56 840 példányban. A kötetek évi ritmusa tehát átlagban 2,4, az átlagpéldányszám 1160. A terjedelem 700 és 4200 sor között változik (a maximumhoz közelálló terjedelmet Ion Vinea, Marin Sorescu és Geo Bogza kötete, a minimumhoz közeli terjedelmet Mircea Tomozei, Emil Giurgiuca, Radu Stanca kötete érte el). A példányszám alakulásának sajátossága, hogy az első tíz év átlagpéldányszáma az 1000 alatt marad, míg az [[1980-as évek]] első felében nem ritka a 2000-et meghaladó példányszám. Ez a könyvterjesztésbe való hatalmi beavatkozás eredménye, ugyanis a példányszámot a megyei könyvterjesztők rendeléseit összesítve – és adott esetben "kiigazítva" központilag állapították meg.

 

A Román Költők sorozatának szerkesztése a [[Kriterion Könyvkiadó]]n belül történt. A kiadó arra törekedett, hogy egyrészt megismertesse az olvasókkal a [[20. század]] immár klasszikusnak számító román költőit (különösen azokat, akiknek irodalomtörténeti értékelése egy nyitottabb, a politikai fenntartásokat is elhárító irodalomszemlélet eredménye volt (tehát [[Tudor Arghezi]], [[Lucian Blaga]], Matei Călinescu, [[Octavian Goga]], [[George Topîrceanu]] mellett [[George Bacovia]], [[Emil Botta]], Benjamin Fundoianu, Ion Minulescu, Ion Pillat és Ion Vinea költészetét), másrészt a kortárs román költészetnek mindhárom nemzedékét: a "nagy öregeket" ([[Beniuc, Bogza]], [[Victor Eftimiu]], [[Eugen Jebeleanu]], [[Virgil Teodorescu]], [[Zaharia Stancu]] – s a sorból költészeteszménye révén "eltérő" [[Geo Dumitrescu]]), a középnemzedéket ([[Anatol E. Baconski]], Constanţa Buzea, [[Alexandru Andrițoiu]], Ion Bănuţă, Aurel Rău, [[Titu Maiorescu]]), de különös súllyal – a kötetek szinte felével a hatvanas-nyolcvanas évek fiatal román költőinek legjavát (Ana Blandiana, [[Nichita Stănescu]], [[Marin Sorescu]], [[Mircea Dinescu]], [[Ștefan Augustin Doinaș]], a névsor végén pedig, a megjelenés sorrendjében a nyolcvanas évek második felében Daniela Crăsnaru, Nicolae Prelipceanu, Doina Uricaru, Adrian Popescu).

 

A román költészet tolmácsolásának munkájába a [[Kriterion Könyvkiadó]]nak több mint két tucat hazai magyar költőt sikerült bevonnia: az idősebbek ([[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Szemlér Ferenc]]) és a középnemzedékhez tartozók ([[Bajor Andor]], [[Bodor Pál]], [[Deák Tamás (író)|Deák Tamás]], [[Jánosházy György]], [[Kányádi Sándor]], [[Majtényi Erik]]) mellett a [[Forrás-nemzedék]]ek költőit ([[Szilágyi Domokos]], [[Lászlóffy Csaba]], [[Veress Zoltán]], [[Hervay Gizella]], [[Lendvay Éva]]; [[Bogdán László]], [[Csiki László]], [[Éltető József]], [[Balogh József]], [[Farkas Árpád]], [[Király László]], [[Magyari Lajos]]; [[Bágyoni Szabó István]], [[Németi Rudolf]]) is.