„Maksay Albert” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Imre Lajos –> Imre Lajos (neveléstudós)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Imre Lajos –> Imre Lajos (neveléstudós))
Első írását az [[Erdélyi Szemle]] közölte (1920). A ''Tizenegyek'' antológiájában (1923) versekkel, az [[Erdélyi Helikon]] íróinak antológiájában ''Szemek egy gyöngysorból'' c. [[dánia]]i útinaplójával (1934) szerepel. A [[Kecskeméthy István]]-emlékkönyv (1934) a [[Biblia|Szentírás]] eredeti nyelvéről szóló tanulmányát közli, szövegírója a [[Kuthy Sándor (költő)|Kuthy Sándor]] szerkesztette ''Kolozsvár'' c. városkalauznak (Kolozsvár, 1935), az ''Erdélyi csillagok'' (Kolozsvár, 1936) c. gyűjteményben Kőrösi Csoma Sándorról szóló esszéjével szerepel. Egy írói rajza [[Kolozsvár]]ról a ''Séta bölcsőhelyem körül'' (Budapest, 1940) c. kötetben jelent meg, rövidprózai írással vesz részt a ''Huszonhat elbeszélő válogatott novellája'' (1948) c. kötetben. Műfordítóként túlnyomórészt angol és amerikai költőket tolmácsolt, elsőnek mutatta be Erdélyben a néger lírát.
 
Mint egyházi író [[Imre Lajos (neveléstudós)|Imre Lajossal]]sal együtt valláskönyvet állított össze az elemi iskolák I. és II. osztályos református növendékei számára (Kolozsvár, 1929), ''Az exegezis problémái'' (Kolozsvár, 1931) c. szaktanulmánya a ref. teológiai tudományok dolgozat-sorozatában jelent meg. A [[Református Szemle|Református Szemlében]] sorozatosan közölte ''A zsidókhoz írt levél magyarázatá''t (1953-56), itt ismertette a qumráni leleteket (1957) s adta közre ''A Kánon kialakulása'' (1965) és ''A Hegyi beszéd törvényértelmezése'' (1966) c. tanulmányait.
 
Az [[Erdélyi Szemle]], a [[Pásztortűz]], az [[Erdélyi Helikon]], [[Az Út]], a [[Kiáltó Szó (folyóirat)|Kiáltó Szó]], a [[Református Szemle]] és az [[Utunk]] munkatársa, vallásos cikkei jelentek meg az [[Amerikai Magyar Reformátusok Lapja]] és több amerikai egyházi folyóirat hasábjain.
117 228

szerkesztés