„Batthyány Kázmér” változatai közötti eltérés

 
Fiatal korában a külföldieskedő, idegen szellemű magyar nagybirtokosok közé tartozott.
Tanulmányait külföldön végezte és magyarul is csak az 1830-as évek második felében kezdett tanulni. Nyugat-európai utazásai során megismerkedett a [[liberalizmus|liberális]] eszmékkel és az [[1830-as évek]] végére politikai nézetei gyökeresen megváltoztak. Az 1839–40-es és az '''1843–44'''-es [[országgyűlés]] felsőházában már, mint a reformellenzék radikális képviselője vett részt.<!--A kíméletlen országgyűlési viták befolyása alatt párbajt vívott Zichy Ferenc gróffal.--> Támogatta a magyarországi [[ipar]] és [[közlekedés]] fejlesztését. Az [[1844]]-ben megalakult [[Védegylet (reformkor)|Védegylet]]nek [[Kossuth Lajos]] igazgatója, Batthyány Kázmér pedig elnöke lett. [[1845]] szeptemberében a [[Vukovár]]–[[Fiume]]i Vasút Építésére Egyesült Társaság elnökévé választották. [[Jobbágy]]ai nagy részét [[Örökváltság|örökváltság]] útján felszabadította. Birtokain óvodákat, iskolákat, [[Rohonc]]on gazdasági iskolát alapított. A Magyar Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a [[mezőgazdaság]]i viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Támogatta a tudományt és a művészeteket is. [[Nagy Károly (csillagász)|Nagy Károlynak]], gazdasági ügyei intézőjének javaslatára felajánlotta a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaságnak]] teljes rohonci és [[kisbér]]i könyvtárát. [[Vörösmarty Mihály]] anyagi támogatására évjáradékot juttatott. Nagy Károly az ő anyagi támogatásával építhette fel az [[1840]]-es évek közepén a [[Bicske]]i Csillagvizsgálót.
 
== Szerepe az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] ==