„Műtrágyázás” változatai közötti eltérés

== Nemkívánatos mellékhatások ==

Ha '''több tápanyagot''' juttatunk be a talajba, mint amennyire a terménynek szüksége van (pl. egyenetlen kiszórás esetén) akkor jelentkezik mellékhatás. Tehát természetellenes formában, mennyiségben és arányban (pl. egy tápanyagból kevesebbet juttatunk ki, amely kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátást és a többi tápanyag gyengébb hasznosulását eredményezi) juttatjuk a talajba. Viszont a megfelelő műtrágyamennyiség megállapításában nyújtanak segítséget a [[Nitrogénművek Zrt]]. üzletkötői, illetve kiadványai.

 

== A műtrágyázás végrehajtása ==

Alaptrágyaként való felhasználásuk javasolt. Lehetőleg a gyökérzóna mélységébe kell bedolgozni a foszfort, mivel a talajban e tápanyag gyorsan megkötődik, és ez által abban a rétegben marad, amelybe került. A tavaszi kiegészítő viszonylag nagyobb arányú foszfor műtrágya elsősorban csak homokos területeken javasolt. Tavaszi vetésű növények alá ajánlatos indító (starter) műtrágyaként felhasználni nitrogén műtrágyával együtt. A kálium műtrágyát a foszfor műtrágyához hasonlóan alapműveléssel dolgozzuk be a talajba, így a [[klorid]]-ion (kálium-klorid esetén) tavaszra teljesen kilúgozódik. Homoktalajokon célszerűbb tavasszal kijuttatni, figyelembe véve a fiatal növények klorid érzékenységét.

 

 

- nitrogén-műtrágyák: chilei salétrom, mészsalétrom, pétisó, ammónium-szulfát, karbamid

 

- kálium-műtrágyák: kálium-klorid, kálium-szulfát

 

== Külső hivatkozások ==