„Szeléné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ChuispastonBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: war:Selene
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: bar:Selene; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[KépFájl:Altar Selene Louvre Ma508.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Szeléné oltára a 2. századból]]
{{Görög mitológia}}
'''Szeléné''' ([[Görög nyelv|görögül]]: Σελήνη, jelentése: hold) a [[görög mitológia|görög mitológiában]], az ősi hold istenség megszemélyesítője, [[Hüperión]] és [[Theia (mitológia)|Theia]] [[titán (mitológia)|titánok]] gyermeke, [[Héliosz]] és [[Éósz]] testvére. A [[római mitológia|római mitológiában]] alakja '''Luna''' istennőjével azonosítható.
 
A Hold az éjszaka bolygója; a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. „Hozzá rendelték a vizet, az égtájak közül Északot, az évszakok közül a telet.” <ref>Szimbólumszótár, Hold</ref> Mint a Hold istennője Szeléné fontos szerepet töltött be az Istenek között. Szeléné alakja megjelenik a [[Homérosz]]i [[Himnusz]]okban – ''Szeléné himnusza'' (xxxii), de megihlette [[Apollóniosz Rhodiosz|ApollónioszApollónioszt]]t (1.2.2); [[Hésziodosz]]t (''Istenek Születése (Theogony)'' 371); [[Nonnosz]]t (''Dionüsziaka'' 48.581); [[Pauszaniasz Periégétész|PauszaniaszPauszaniaszt]]t (5.1.4); [[Sztrabón]]t (14.1.6) és másokat. [[Apuleius]] ''Az aranyszamár'' című művében a világegyetemet mozgató, és éltető erő megtestesítője: „…az emberek minden dolgát az ő gondviselése igazgatja. Nemcsak a házi- és vadállatok, hanem az élettelen teremtmények is az ő fényének és lényének isteni akaratából élik az életüket; sőt, ha ő növekszik, földön, égen, tengeren minden test vele nő, ha fogy, véle fogy” (XIV. könyv).
 
Szeléné nevének teljes [[etimológia|etimológiája]] bizonytalan, de a név görög eredetű és bizonyítottan része a ''selas'' szó, amelynek jelentése "fény".<ref>[[Kerényi Károly]]: ''A görögök istenei'' 1951., 19 és 197. oldalak</ref> Neve megtalálható a [[Sarki fény]], az „Aurora Borealis” görög nevében: ''Boreion Selas''. A hold istennőjének nevéből ered a [[szelenológia]] azaz a Hold felszínének feltérképezésével foglalkozó tudományág <ref>” Tényleg geológus járt-e a Holdon, vagy inkább szelenológus? A látszólag ostoba kérdés egy évekig húzódó vitára utal a Holddal kapcsolatos fogalmak elnevezéséről. A 60-70-es években divat volt holdi geológia helyett szelenológiáról, holdi geofizika helyett szelenofizikáról stb. írni és beszélni. … A Hold első mesterséges holdjainak felbocsátásakor kezdték pályájuk megfelelő pontjait periszelénumnak, illetve aposzelénumnak nevezni – noha például kettőscsillagok esetében jól bevált a bárhol alkalmazható pericentrum és apocentrum is. Ugyancsak természetes szóalkotásként jelent meg a térképészetben használatos geocentrikus és geografikus jelző helyett a szelenocentrikus és szelenografikus a Hold térképeinél. Ettől már csak egy kis lépés volt a szelenodézia, szelenológia, szelenofizika stb. elterjedése.” Almár Iván: ''Planetológia, bevezető gondolatok'' [http://www.matud.iif.hu/06aug/02.html]</ref> elnevezése, és a [[szelén]] kémiai elem neve is.
15. sor:
 
=== Szerelmei ===
[[Apollóniosz Rhodiosz]] elbeszélései alapján Szeléné szerelmese egy csinos halandó, a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiaázsiai]]i [[Élisz]]ben született vadász, vagy pásztor – [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] története szerint király – [[Endümión]] volt. A férfi szépségétől megigézve, Szeléné azt kérte Zeusztól, hogy szerelmese örök életű legyen, így sohase kelljen elválniuk egymástól. Zeusz teljesítette a kérését, de olyan formában, hogy Endümión az örök életét örök álomban töltse.([[Cicero]] ''(Tusculanae Disputationes)'' úgy írja le, hogy az ifjú a hold istennőjétől kapta a halhatatlanságot.) A legkedveltebb változat szerint Endümión Zeusz egyik halandó gyermeke volt és maga kérte apját arra, hogy nyitott szemmel örökre altassa el – így nyerjen örök életet, legyőzve öregséget és halált. Szeléné minden éjjel leszállt az égről, hogy ezüstös sugaraival megcsókolja kedvesét, aki [[Milétosz]] közelében a Latmosz-hegy barangjában aludt.<ref>[[Pauszaniasz Periégétész]] v.1.5</ref> Szeléné és Endümión szerelméből ötven leányuk és egy fiuk [[Naxosz]] született.
Endümión szentélye Herakleiában a Latmosz-hegy déli lejtőinél áll – tágas érkezési csarnok oszlopos előudvarral, mögötte egy lópatkó formájú belső helység – a férfi alvóhelye.
 
44. sor:
[[ast:Selene]]
[[az:Selena]]
[[bar:Selene]]
[[bg:Селена]]
[[bn:সেলেনে]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeléné