„Bráhmi eredetű írásrendszerek” változatai közötti eltérés

a
r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ne:ब्राह्मी परिवारका लिपिहरु; kozmetikai változtatások
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: af:Indiese skriffamilie)
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ne:ब्राह्मी परिवारका लिपिहरु; kozmetikai változtatások)
[[KépFájl:Brahmi_scripts.svg|thumb|300px|A „Ka” írásjel fejlődése különböző bráhmi alapú írásokban ]]
A '''bráhmi eredetű írásrendszerek''' összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos [[india]]i írásnak,<ref>{{Cite web|author=|accessdate=3/22/2011|title=Brāhmī Alphabet|work=|publisher=Omniglot - Writing systems|year=|format=|url=http://www.omniglot.com/writing/brahmi.htm|archiveurl=|archiveurl=}}</ref> és nagy valószínűséggel innen ered a [[khmer]], és a [[tibet]]i írás, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a [[burma]]i, [[thai írás|thai]], illetve a japán írás egyik fajtája is.<ref name="anc">{{Cite web|author=Lawrence Lo|accessdate=3/22/2011|title=Brahmi|work=ancientscript.com|publisher=|year=|format=|url=http://www.ancientscripts.com/brahmi.html|archiveurl=|archiveurl=}}</ref> Eredetére vonatkozóan elméletek születtek a [[fönícia]]i, vagy [[arámi]] [[ábécé]]-vel való kapcsolatára, ám az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg [[i. e. 500]] körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő Kharosthi írással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt [[i. e 300]] körül. Más feltételezések szerint az írás az [[indusvölgyi civilizáció]]ban született és már [[Harappa|Harappában]] is használatos volt. Az ismert legkorábbi feliratok a [[Maurja dinasztia]] – amely uralkodási területe felöleli az idiai szubkontinens szinte valamennyi területét – harmadik uralkodójához, [[Asóka|Asókához]] (i.e. 270-232) köthetők. Általánosságban elmondható, hogy a bráhmi írásból származtatott mai írásrendszerek két nagy csoportra, azaz északi és a déli csoportra oszthatók, függetlenül attól, hogy a beszélt nyelv árja vagy dravida eredetű. Ez a felosztás is elég esetleges, mivel az egymáshoz közeli területek írásrendszerei is erősen hatottak egymásra. Az északi csoportba tartoznak az ősi írások, mint a [[gupta]], [[nagári]] és [[szarada]], valamint azok modern származékai, mint például a [[dévanágari írás]], [[bengáli írás|bengáli]], [[gurmuki írás]] és [[orija írás]]. A déli csoportba a régi nyelvek közül a [[grantha írás|grantha]], [[kadamba írás|kadamba]], és [[kalinga írás|kalinga]], és ezek modern megfelelői, a [[tamil írás|tamil]], [[malajálam írás|malajálam]], [[kannada írás|kannada]], [[telugu írás|telugu]], és [[szinhála írás|szinhála]] tartozik.<ref name="anc"/> Ez utóbbi öt dravida nyelvnek van önálló írása és történetileg is jelentős írásbelisége.
 
== Általános jellemzők ==
Az írásrendszer ősét a bráhmit egy rendkívül letisztult, egyszerű jelkészlet jellemzi. Eredetileg a szanszkrit és prákrit vallási szövegek lejegyzésére szolgált. Főbb jellemzőit a származtatott írások csaknem mind átvették:
* Az írás balról jobbra halad.
* Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé, (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett ''(„inherens”)'' magánhangzót, általában /a/ de a bengáli, orija, és asszámi nyelvekben rövid /o/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (''diakritikus jelek'') jelzik, illetve szó elején, vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó és a magánhanzót követő néma hangzó jelölésére külön jel szolgál (''anusvára'', illetve a ''visarga'').
{{-}}
[[ImageFájl:Bengali_vowel_signs.png|center|thumb|600px|A bengáli írás példája a „ko” szótag magánhangzójának módosulására. A jelölt szótag balról jobbra: ko, ka, ki, kí, ku, kú, kri, ké, koi, kó, kou]]
 
 
**Gutturális (torokhangok) és ezek kombinációi.
 
== Összehasonlítás ==
A főbb indiai írások átírásának összehasonlítását az alábbi táblázat szemlélteti az ISO 15919 szerint. A kiejtést a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) alapján jelöltük, és a szanszkrit kiejtést szerint ahol lehetséges, de más nyelven is, amennyiben szükséges. Ezek a listák nem teljeskörűek, néhány írásjel ezekben nem szerepel. A kiejtés néhol pontatlan, vagy eltér a szabványoktól, részben azért, mert bár származásilag megfelelnek az adott írásjelnek, azonban ugyanabban az oszlopban hangzás szempontjából nem feltétlenül azonosak.
 
A dravida és ind nyelvek különbözősége régebben a fonémarendszerükben is megnyilvánult. A dravidára egyébként jellemző (magánhangzók között az e – é, o – ó hangzáspárok markáns megkülönböztetését, az r – l magánhangzók<ref> Ezek hangtanilag magánhanzóként viselkednek</ref>, illetve a hehezetes mássalhangzók hiányát, a kakuminális és retroflex zárthangok és a /zs/ mássalhangzó meglétét) hangrendszert napjainkra kiszorította a szanszkrit fonémarendszer és annak írásmódja. A tamil írás esetében például a hiányzó, és fokozatosan gyökeret vert "idegen" hangok jelölésére az ősi írás mellé új írásjeleket vettek át a grantha írásból. (A tamil, átírási szempontból abban is eltér a ind és a többi dravida nyelvtől, hogy az írás nem feltétlenül adja vissza a kiejtést, azaz nem feleltethető meg minden esetben az írott és a beszélt nyelv. A telugu nyelvnél is előfordulnak ilyen eltérések, főleg a /cs/, /dzs/ írásában, azonban ezek kötött nyelvtani szabályokkal kikövetkeztethetők.) <ref>{{opcit|n=Ligeti Lajos (szerk.)|c=Keleti nevek magyar helyesírása|o=318}}</ref>
 
=== Mássalhangzók ===
 
{| class="wikitable Unicode" border="1" style="text-align:center; font-size:120%;"
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Brahmi script|Bráhmi]]
| [[FileFájl:Brah k.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah kh.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah g.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah gh.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah ng.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah c.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah ch.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah j.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah jh.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah ny.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah t1.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah th1.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah d1.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah dh1.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah n1.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah t.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah th.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah d.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah dh.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah n.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp;
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu írás|Telugu]]
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Malajálam írás|Malajálam]]
| ക || ഖ || ഗ || ഘ || ങ || ച || ഛ || ജ || ഝ || ഞ || ട || ഠ || ഡ || ഢ || ണ || ത || ഥ || ദ || ധ || ന || [[FileFájl:Malayalam NNNA.png|24px|alt=PNG Image|Expected to be U+0D29 in Unicode 6.0]]
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Tamil írás|Tamil]]
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Brahmi script|Bráhmi]]
| [[FileFájl:Brah p.png|20px|]] ||[[FileFájl:Brah ph.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah b.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah bh.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah m.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah y.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah r.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[FileFájl:Brah l.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah l1.png|20px|]] ||bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[FileFájl:Brah v.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah sh.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah s1.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah s.png|20px|]] || [[FileFájl:Brah h.png|20px|]]
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu írás|Telugu]]
|}
 
=== Magánhangzók ===
Az egyes magánhangzók első oszlopában az önálló forma szerepel, a másodikban a „Ka” mássalhangzóhoz kapcsolt alak, vagy a diakritikus megfelelője
 
|-
!style="font-size: 75%;"| Bráhmi
| [[FileFájl:Brah a.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[FileFájl:Brah aa.png|20px|]] || &nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[FileFájl:Brah i.png|20px|]] || &nbsp; || [[FileFájl:Brah ii.png|20px|]] || &nbsp; || [[FileFájl:Brah u.png|20px|]] || &nbsp; || [[FileFájl:Brah uu.png|20px|]] || &nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[FileFájl:Brah e.png|20px|]] || &nbsp;
|-
!style="font-size: 75%;"| Telugu
|-
!style="font-size: 75%;"| Bráhmi
| [[FileFájl:Brah ai.png|20px|]] || &nbsp;|| bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[FileFájl:Brah o.png|20px|]] || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; ||&nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp;
|-
!style="font-size: 75%;"| Telugu
|}
 
=== Számok ===
 
{| class="wikitable Unicode" border="1" style="text-align:center; font-size:120%;"
|}
 
== Források ==
{{fordítás|en|Brahmic family of scripts|oldid=420139088}}
<references/>
* {{Cite web|author=|accessdate=3/22/2011|title=Brāhmī Alphabet|work=|publisher=Omniglot - Writing systems|year=|format=|url=http://www.omniglot.com/writing/syllabic.htm|archiveurl=|archiveurl=}}
 
== További szócikkek ==
{{csonk-írás}}
 
[[ml:ഭാരതീയ ലിപികൾ]]
[[ms:Rumpun tulisan Brahmi]]
[[ne:ब्राह्मी परिवारका लिपिहरु]]
[[nn:Indiske alfabet]]
[[no:Indisk skrift]]
156 686

szerkesztés