„Vid itáliai király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Garigliano folyó.
Link.
38. sor:
'''III. Guido''' (? – [[894]]. [[december 12.]]), németesen '''Wido''' [[Camerino őrgrófjainak listája|Camerino őrgrófja]] [[880]]-tól (mint I. vagy II. Guido), [[883]]-tól pedig [[Spoletói Hercegség|Spoleto és Camerino hercege]]. [[889]]-ben [[Itália uralkodóinak listája|Itália királyává]], [[891]]-ben pedig [[Nyugati császárok listája|császárrá]] koronázták.
 
Guido [[I. Guido spoletoispoletói herceg]] és Itta, [[Sico beneventói herceg|Sico]] [[Beneventói Hercegség|beneventoibeneventói herceg]] lányának, második fiaként látta meg a napvilágot. Ezen felül [[I. Lothár]] egyik lányának unokája, így a Karoling-család tagja is volt. [[842]]-ben a korábbi [[Spoletói Hercegség]]et, amit [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] a mindenkori pápának adományozott, a frankok helyre állították, hogy határterületként szolgáljon a [[Bizánci Birodalom]] ellen, alárendelt államként. Guido bátyja, [[I. Lambert spoletoi herceg|Lambert]], arra kényszerítette öccsét hogy hadjáratot vezessen [[Camerino]]ba. [[883]]-ban Guido megörökölte unokaöccse földjeit ([[Spoleto|Spoletó]]t) és így újra egyesítette a hercegséget, mint ''"Spoleto és Camerino hercege"'', valamint felvette a ''dux et marchio'' címet is. Elvette [[Agelturde|Agelturdét]], [[Adelchis beneventói herceg|Adelchis]] [[Beneventói Hercegség|beneventói herceg]] lányát, aki szült neki egy fiút, [[Spoletói Lambert|Lambertet]].
 
[[882]]-ben, a [[ravenna]]i birodalmi gyűlésen [[III. Kövér Károly]] császár megfosztotta őt hűbérbirtokaitól egy bűncselekmény miatt. Ám Guido a következő évben visszaszerzett mindent.
44. sor:
[[885]]-ben harcolt a [[szaracénok]] ellen a [[Garigliano menti csata|Garigliano menti csatában]].
 
Kövér Károly [[887]]-es eltávolítása után, mint [[Fulk rheimsi bíboros]] rokona, jó eséllyel indult hogy [[Franciaország uralkodóinak listája|Franciaország királyává]] koronázzák. Még [[Langres]]-ig is elutazott, ahol a püspök meg is koronázta. Ám [[Odó nyugati frank király|Párizsi Odó]] [[888]]-as megkoronázása miatt kénytelen volt visszavonulni. Ezután azt tervezte hogy megszerzi [[Itália uralkodóinak listája|Itália királyi címét]] és a császárságot. Így került szembe [[I. Berengár itáliai király|Friuli Berengárral]], a [[Lombardia vas koronája|Lombardia vas koronájáért]] folytatott harcban. Ám [[889]]-ben végül őt koronázta [[VI. István pápa]] [[Itália]] királyává és [[891]] májusában császárrá, amikor fiát, Lambertet, pedig királlyá. A következő évben, [[892]]. [[április 20.|április 20-án]], Ravennában, Guido kényszerítette [[Formosus pápa|Formosus pápát]] hogy koronázza Lambertet társcsászárrá.
 
Később a pápa szembefordult Guidóval és hozzásegítette [[Karintiai Arnulf]]ot az itáliai királyi és később a császári címhez. [[893]]-ban Formosus pápa meghívta Arnulfot [[Pávia|Páviába]], hogy megdöntség Guido uralmát és őt koronázzák meg. Arnulf a fiát, [[Zwentibold lotaringiai király|Zwentiboldot]], küldte maga helyett egy sereggel, hogy csatlakozzon Berengárhoz, a legyőzött királyhoz és úgy vonuljon Páviába. A sereg körülvette a várost, de Guido lefizette őket, hogy ne lázadjanak fel. A következő évben azonban legyőzték Guidot [[Bergamo]]nál és megszerezték Páviát és [[Milánó]]t. Berengárt elismerték királynak és Arnulf vazallusának. Zwentibold visszatért [[Német-római Birodalom|Németországba]]. Guido késő ősszel elmenekült a [[taro]]i csatából és nem sokkal később meg is halt, fiát felesége gyámsága alatt hagyva. Mindketten szembe kerültek a trónért folytatott harcban Berengárral és Arnulffal.